Kémiai Közlemények 1977/1-4. I-II. [antikvár]

A KÉMIAI KUTATÁS HELYZETE ÉS EREDMÉNYEI 1972—74 Az Osztály egyik fontos feladata az országban folyó kémiai kutatások állandó figyelemmel kísérésé, helyzetének elemzése. Ez a mnnka a bizottságok irányításával hosszú évek óta folyik és eredményeiről a Kémiai Közleményekben már számos részbeszámoló jelent meg. Az 1972—74. évi ciklusban először sikerült e helyzetelemzéseket előre megállapított szempontok szerint elkészíttetni, ami lehetővé teszi, hogy az anyagot — most első ízben — egységes szerkesztésben tárjuk az olvasó elé. A felméréseket először a munkabizottságok végezték el, majd bizottsági üléseken kerültek tárgyalásra az illetőségi körükbe tartozó munkabizottsági jelentések, végül a bizottsági elnökök előterjesztésében az Osztály vitatta meg azokat 1975 őszén és 1976 tavaszán tartott ülésein. Az anyag ezután kapta meg a most közzétett végleges alakját. A munka természetéből következik, hogy elkerülhetetlenek voltak az átlapolások, ha a téma több munkabizottság illetékességi körébe tartozott, így az irodalomjegyzékben a vonatkozó dolgozatok több helyen is szerepelhetnek, előfordulnak ismétlések, mert a megválaszolásra feltett egyes kutatáspolitikai kérdésekre a különböző ágazatokban azonos vagy hasonló feleletek adódtak, végül az elvileg azonos szerkezeti felépítés mellett akadtak a szerkesztéssel kiküszöbölhetetlen különbségek az egyes ágazatok beszámolói között. A terjedelmes anyag egy kötetben való megjelentetése érdekében a nyomdai kiállítás tekintetében némi engedményt kellett tennünk ugyan, de reméljük, hogy ez nem csökkenti a használhatóságot. Budapest, 1976. április Lengyel Béla osztályelnök Bevezetés Az analitikai munkabizottságok segítségével az Analitikai Bizottság az 1972—74-es évek kutatási eredményeit, a kutatással összefüggő problémákat és a fejlesztés fontosabb irányainak helyzetét felmérte. A felmérés csatlakozik az 1967—70 periódusban végzett munka felméréséhez, melynek során elemeztük az akkori analitikai kémia helyzetét és kijelöltük a metodikai fejlesztés területét, valamint rámutattunk azokra a komplex feladatokra, amelyek az analitikai kémia fejlesztését igénylik. A korábbi felmérés kitér a szervezés és koordináció alapvető kérdéseire is. Így a jelenleg elvégzett felmérés adatai összehasonlítandók a korábbi helyzettel és elemezhető az akkori célkitűzések helyessége és azok teljesítése. Megállapítható az elemzés alapján, hogy a hazai analitika dinamikusan fejlődik, habár nincsen központi analitikai-kémiai kutató intézménye. Az egyes Munkabizottságok jelentései bemutatták a részterületükkel foglalkozó munkahelyeket (csak azok a munkahelyek kerültek megjelölésre, ahonnan publikációk jelentek meg) s látható ebből, hogy az ország majdnem minden műszaki, egészségügyi, egyetemi központjában folynak jelentős mértékben analitikai kutatások. Ez az analitikai kémiai alkalmazott tudomány jellegéből fakad és megerősíti az Akadémiának azt a helyes döntését, hogy a termőtalajából kiragadott központi intézményt nem hozott létre. A publikációk száma a korábbi felmérési időszakhoz képest kb. 50 %-kal nőtt, s ez nagyságrendben azonos a nemzetközi méretben mutatkozó aránnyal. A publikációk megoszlásának vizsgálata arra utal, hogy mindazon területeken, melyek az emberi tevékenység miatt megnövekedett érdeklődést keltenek, nőtt az analitikai publikációs tevékenység. Természetesen tudományterületünk mindennapi applikációja, az ott létrehozott módosítások nem eredményezhetnek az esetek többségében publikációt, így az országban jelenleg dolgozó kb. 1000—1500 analitikus létszámmal szemben az évi publikációs szám kb. 600. A korábbi felmérési időszak végén alakítottuk ki azt az elképzelést, hogy a hazai analitika fejlesztési területeit csökkentsük és vegyük igénybe a nemzetközi együttműködést. Ennek előfeltétele a hazai együttműködések nagymértékű fejlesztése. Kezdeti eredményekről számolhatunk be ezen a téren tudományos intézményeink között, ugyancsak növekedtek az együttműködés keretei ipari intézményeinkkel. A nemzetközi kooperációban a KGST-n belül az elektrokémiai műszerezés fejlesztését a RADELKIS kutató csoportja kapta feladatul. Jelentős együttműködés alakult ki szocialista és kapitalista államok analitikai intézményeivel (pl. Novoszibirszk, Bécsi Műegyetem, Finn Állami Kutató Intézet, Zürichi Műegyetem stb.). Az együttműködések egymást kiegészítő kutatásokban realizálódtak. Ugyancsak a korábbi felmérés utolsó idejében került megszervezésre, kísérletképpen, a munkacsoportok (team-ek) tevékenysége a BME Általános és Analitikai Kémia Tanszékén. A témák számának korlátozása az eredményesség növekedéséhez vezetett. A következő tervidőszakban ezért ajánljuk a kutatóhelyek vezetőinek ezen eredmények megvizsgálását és a tematikai szűkítés mellett munkacsoportok szervezését. A korábbi felmérésben rámutattunk arra, hogy meg kellene gyorsítani a folyadékfolyadék kromatográfia, az ionszelektív elektródkutatás és általában a viszonylag olcsó ipari kémiai jelátalakítók fejlesztését. A jelentésből megállapítható, hogy a folyadék-folyadék kromatográfia területén a fejlődés elindult, a nemzetközi élvonalban van az ion-szelektív elektródok kutatása és ugyancsak ezt mondhatjuk el a termikus módszerek területéről. Az ipari elektrokémiai jelátalakítók fejlesztése nagy sebességgel halad előre. Nem sikerült behozni a lemaradást az országban az elektronsugár mikro- és makro-szondás területen, az elektron spektroszkópia területén, a Rtg fluoreszcenciás területen és a tömegspektrometria területén is jelentős nehézségekkel küzdünk. Kémiai Közlemények 7i. kötet 1977