Magyar Fizikai Folyóirat XXXIII. kötet 5-6. füzet [antikvár]

1. BEVEZETÉS A tartós folyás fenomenologikus leírásával és vizsgálati módszereivel az eló'ző dolgozatokban már foglalkoztunk [1,2]. Ebben a dolgozatban elsó'sorban a kúszási alakváltozást szabályozó mikromechanizmusokat tárgyaljuk. Bevezetésként azonban röviden összefoglaljuk a mikroszerkezeti tulajdonságok megértéséhez feltétlenül szükséges kísérleti eredményeket és fenomenologikus ismereteket. A kúszási alakváltozás állandó feszültség mellett jön létre. Idó'beli lefolyása sematikusan az 1. ábrán bemutatott s—s(t) görbével jellemezhető'. Látható, hogy a kezdeti „tranziens" szakasz után általában egy állandó sebességű alakváltozás, az ún. stacionárius kúszás következik, majd az anyag egyre gyorsabban deformálódik és elszakad. A kúszás jellegzetesen termikusan aktivált folyamat, így az s=s(t) görbe alakját az alkalmazott feszültség mellett elsősorban a hőmérséklet befolyásolja. Az 1. ábrán látható tipikus kúszási görbe alakja a körülményektől függően többé-kevésbé megváltozhat, igen általános azonban, hogy a kúszási alakváltozásnak van stacionárius szakasza, azaz létezik egy vi- /. aira. Tipikus e=L(0 görbe »Érkezett 1983. szept. 30. 1 Fizikai Folyóirat 85/5