Matematikai Lapok 1977-1981. [antikvár]

FARKAS GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA filep lászló Ötven évvfel ezelőtt, 1930. december 26-án halt meg Farkas Gyula, a kiváló magyar matematikus és fizikus, az MTA rendes, a Matematikai és Fizikai Társulat tiszteleti tagja. Halála után személye és eredményei jórészt feledésbe merültek; napjainkban azonban az optimalizálás elméletében és a mechanikában elért eredményei reneszánszukat élik. 1. Életútja 1847. március 28-án első gyermekként született a Fejér megyei Sárosdon, régi, de már elszegényedett nemesi családból. Apja uradalmi intéző volt a Sárosdhoz tartozó egyik majorságban: Pusztasárosdon. (így került be a lexikonokba tévesen Farkas Gyula születési helyéül Pusztasárosd.) Szülei rövidesen Veszprém megyébe, Rédére költöztek, ahol apja tiszttartó lett az Esterházy grófok uradalmában. A népes család (hét gyermek született, de csak négyen érték el a felnőttkort) később Győrbe költözött. Farkas Gyula itt végezte a középiskolát a bencések híres gimnáziumában. Nem volt jó tanuló; eredményei a mai közepesnek feleltek meg. Tehetsége eló'ször a zenében jelentkezett. Már diákkorában megjelentek első, zeneelméleti cikkei a Ze-nészeti Lapokban [1, 2, 3], amelyek helyet biztosítottak számára a Zenei Lexikonban is (Budapest, 1965. 1. kötet 602. oldal). Az érettségi megszerzése után a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be 1866 őszén, és egyúttal felvételi vizsgát tett a felsőbb zongoraiskolába is. Sikeresen felvételizett, de mégsem iratkozott ide be. Erről később így vall önéletrajzában (közölve [98]-ban): „néhány velem együtt vizsgált ifjú oly mesés hallásbeli képességet tanúsított, amilyen nekem nem jutott osztályrészül: zenei törekvéseimmel szakítottam, de azért lelkes zongorázó maradtam". Jogi tanulmányait is meg kellett szakítania, mert apja — aki pedig gazdasági kérdésekben tájékozott, gazdasági lapokba cikkeket írogató ember volt — egy vállalkozásban tönkrement. Farkas Gyula kénytelen volt magántanítónak elszegődni, először vidékre (Tolnára), majd Pestre. Eközben kezd érdeklődése a fizika felé fordulni. Átiratkozik bölcsésznek a természettan-vegytan szakra „ott érintkezésem Jedlikkel, meg a matematika professzoraival végképp eldöntötte a sorsomat" — írja már idézett önéletrajzában [98]. 1870-ben, az egyetem elvégzése után a székesfehérvári reáltanoda tanára lett, és ott működött 1874-ig. Szaktárgyai tanítása mellett zeneoktatást is szervezett és vezetett, valamint nagysikerű nyüvános zongorahangversenyeket adott. Cikkeket írt az iskola Értesítőibe [4, 9, 10]; a tanítóegylet megbízásából fizika tankönyvet írt népiskolák számára [7]. Az Akadémiának is küldött be egy értekezést [13]. A dolgozatot Eötvös Loránd bírálta az Akadémia részéről — kedvezőtlenül. 1 Matematikai Lapok 231