Térképészeti Közlöny 1943-1948/1-2. [antikvár]

TERKEPESZETI KÖZLÖNY SZERKESZTI ÉS KIADJA A „TÓTH ÁGOSTON" HONVÉD TÉRKÉPÉSZETI INTÉZET VII. KÖTET * BUDAPEST, 1948. JÚLIUS HÓ * 1-2. szám Útravalóul. A reánk kényszerített háború pusztító vihara, mely Hazánk és Fővárosunk fölött elszáguláott, nemcsak ezrével ölt meg munkást, polgárt és katonát, döntött romba büszke palotát és szerény házacskákat, hanem megbénította a munkát is. A kalapács és az írótoll egyaránt kihullott a dolgos kezekből. Szaktudásunkat minél szélesebb körben terjeszteni hivatott Közlönyünket is kénytelenek voltunk szüneteltetni. A pusztulást hozó vihar elvonult és a megtépett, ezer sebből vérző országba friss levegő tódult. Nemcsak a házak dőltek romba, de összeroskadt a régi „úri" rendszer is és a romokat eltakarító, új épületeket emelő munkáskezek immár a maguk országát építik, a népi demokrácia Magyarországát. Óriási feladat volt a Honvéd Térképészeti Intézet szertehurcolt műszereit, felszerelését összeszedni és a romok közül kiszabadítani. Nem egy közmunkás legyintett lemondóan, amikor intézetünk romjai között dolgozott. Nem hitte, hogy itt valaha ismét téí'képek készüljenek. A térképészek azonban nem csüggedtek, hanem a felszabadulás után felszabadult erővel, hatalmas lendülettel dolgoztak intézetünk talpra állításán. A lankadatlan munka, úgy mint az egész országban, itt is megtermette gyümölcsét. Ma, az országpusztulás után a harmadik évben már fedél alatt állnak épületeink, ismét virágok nyílnak a gondozott kertben, szinte emberfeletti munka folyik a térképfényképező laboratóriumokban, megint hallható a nyomógépek moraja és a felmérők csoportja teodolitja mellett dolgozik a terepen. A felszabadulás óta készült új térképeink bizonyítják, hogy A FÖLD FORGÁSTENGELYÉRE REDUKÁLT MAGASSÁG. írta: Dr. techn. RÉDEY ISTVÁN. * Bevezetés. A tereprajzi — topográfiái — térképek egyik legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy azokon mindig ábrázolva vannak a terep domborzati viszonyai is. így ezeken a térképeken tájékozódhatunk az egyes pontok magassági helyzetéről, sőt a fontosabb pontok magasságát megírva is ott találjuk méteres, deciméteres, esetleg centiméteres értékekkel. A tereprajzi térképek szempontjából tehát elsőrendű fontossággal bír a magasság szabatos ismerete, valamint annak a pontos lerögzítése, hogy a térképeken megírt magassági adatok mit jelentenek. Itt helyesebben azt kellett volna mondani, hogy „a térképeken megírt magassági adatok mit akarnak jelenteni". Ezek az adatok ugyanis mérések eredményei, a mérések pedig mindig tartalmaznak több-kevesebb hibát s így a térképekre ráírt számok is kisebb-nagyobb mértékben hibásak. De hibásak ezek az adatok esetleg abból kifolyólag is, hogy azok a feltevések, amelyek alapján ezeket az értékeket levezettük, nem egészen helytállóak. A következőkben a mérési hibáktól el fogunk tekinteni, mert célunk elsősorban annak az elvi megállapítása, hogy milyen magassági értékeket akarunk megírni a térképeken. Azt azután, hogy a kitűzött célt milyen pontossággal, illetőleg milyen megbízhatósággal sikerült elérnünk, külön, az egész mérési és számítási munka alapos vizsgálatával kell eldöntenünk. A Föld forgástengelyére redukált magasságoknak főként az országos méréseknél, illetőleg az országos mérések magassági adatainak összehasonlításánál van jelentőségük. Ezen munkálatoknál a magassági alappontok bemérésére kizárólag a szintezést használjuk. Erről a közelmúltban egy a világviszonylatban is első helyen álló munka jelent meg magyar nyelven Oltay Károly műegyetemi nyilvános rendes tanár kiváló fogalmazásában [1]. Ez a következőkben felment igen sok részlet ismertetésétől, mert az érdeklődők ebben a könyvben a szintezésre vonatkozólag minden lényegeset megtalálhatnak. Ezért itt csak azokat a részleteket fogom közölni, melyek ismerete a Föld forgástengelyére redukált magasságok fogalmának tisztázásához feltétlenül szükséges.