Természet Világa 2010. augusztus [antikvár]

Részlet: VENETIANER PÁL Mesterséges élet? A molekuláris biológia fenegyereke, J. Craig Venter (Venetianer Pál: Indiana Jones a molekuláris biológiában. Természet Világa, 139, 2008, 420-421.) ismét egy "nagy dobás"-sal keltett szenzációt mind a tudományos a tudományos világban, mind a bulvársajtóban. A hírek az élet mesterséges létrehozásáról szóltak. Mit is vitt véghez valójában Venter és nagy csapata (a cikknek 24 szerzője volt) és mennyiben tekinthető ez mesterséges életnek? A történetet érdemes visszatekintéssel kezdeni. Venter másfél évtizede azzal lett világhírű, hogy egy teljesen újszerű stratégiával elsőként határozta meg egy sejtes élőlény (a Haemophilus influenzae nevá bacterium) teljes genetikai állományának szerkezetét, vagyis mintegy kétmillió nukleotidnyi DNS szekvenciáját (addig csak ennél nagyságrendnyivel kisebb vírus-DNS-ek szekvenciáit fejtették meg.) Hírneve akkor fordult - sokak véleménye szerint - inkább hírhedtté, amikor bejelentette, hogy profiorientált magánvállakozásban előbb és olcsóbban fogja befejezni az emberi DNS-szekvencia teljes megfejtését, mint az akkor már nyolcadik éve futó, nemzetközi összefogással, közpénzből finanszírozott HGP (Humán Genomprogram). E bejelentést - botrányos elemeket sem nélkülöző - nyilvános vita követte, majd jelentős politikai beavatkozás eredményeként a két fél között kompromisszum született, és 2000-ben együttesen jelentették be - Clinton akkori elnök társaságában - a két vállalkozás párhuzamos, de független, sikeres befejezését. Ez a bejelentés kissé korai volt, a tényleges lezárás még néhány évig váratott magára és ebben Venter már nem is vett részt, vállalkozó szelleme két új területet keresett érvényesüléséhez.