Természetbúvár 1996-1999. (vegyes számok) (12 db) [antikvár]

2 1995-ös esztendő kiemelkedő, közös szakmai sikerrel zárult a magyar és a szlovák természetvédelem számára: az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangbirodalma a Világ Kulturális és Természeti Örökségének részévé vált. A mindannyiunk szívét melegítő döntés az UNESCO Világörökség-Bizottságának 1995. december 6.-ai, berlini ülésén született meg, kimondásához azonban hosszú és rögös út vezetett. Az ENSZ tudományos szervezete 1972-ben fogadta el a Világörökség-egyezményt, amelyhez eddig száznegyvenhárom ország csatlakozott. Célja a Föld legkiemelkedőbb, az emberiség egyetemes felelősségvállalására és gondozására méltó kulturális és természeti értékeinek megőrzése. A különleges rangot adó cím elnyerésének feltételei rendkívül szigo- A Rejtek-zsomboly borsókövei néhol gombákra vagy korallokra emlékeztetnek A zsombolyaknák csak különleges felszereléssel, gyakorlott barlangkutatók számára járhatók NYERGES ATTILA felvétele rúak. A siker reményében csak olyan, világviszonylatban is egyedülállónak minősíthető értékek (épületek, települések, tájak, élőhelyek, természeti képződmények stb.) pályázhatnak, amelyek csorbítatlan megőrzése hosszú távon is biztosítható. Mai világunkban ez utóbbi feltétel a természeti értékek esetében egyre nehezebben teljesíthető. A listára korábban felkerült négyszáznegyven tétel alig egynegyede természeti örökség, s Európában ez az arány még rosszabb: a több mint száz kultúrörök-ségre csupán tizenegy természeti érték jut. A Kossuth-barlang a Szelce-völgy térségének vizeit vezeti a Nagytohonya-forráshoz A kis csoportokban a nagyközönség számára IS látogatható Rákóczi-barlang a térség egyik leglátványosabb barlangja BORZSÁK PÉTER felvételei A Gombaszögi-barlang akár három méter hosszúságot is elérő szalmacseppköveiről híres SZEKELY KINGA felvétele Hazánkat e rangos listán eddig két kulturális énék: Budapest dunai panorámája és a hagyományőrző kis nógrádi falu. Hollókő képviselte. A Világörökség Bizottság mostani döntését megelőzően csak két barlang nyerte el kizárólag természeti képződményként a világörökség címet. Az egyik a Mammoth-barlang (USA, Kentucky), amely 560 kilométer ősszhosszúságú járatrendszerével a leghosz-szabb bolygónkon. A másik a Föld legnagyobb vízhozamú föld alatti folyómedre: a Skocjani-barlang (Szlovénia). A listán szereplő többi barlangot főként kulrúrtönéneti okokból (ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek stb.) nyilvánították az emberiség egyetemes értékévé. {TennészetBÚVAR^ 1994. 3. sz.) Több szempontból is kétséges vállalkozásnak tűnt tehát Magyarország és Szlovákia közös előterjesztése, amikor 1994-ben, a f«.í-szín alatti világ rendkívüli változatosságára és érintetlenségére hivatkozva, világörökségre nevezte az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag és hidrológiailag öszszefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszt (a hajdani Gömör-Tornai-karszt) barlangjait. Érveink azonban kiállták a próbát, s meggyőzően indokolták a cím odaítélésének jogosságát. Cikkünk ezeket foglalja össze az eredeti előterjesztés szempontjait követve.