Természettudomány 1947. január-december/1948. január-december [antikvár]

(i TERMESZETTUD OM AN Y A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KÖZLÖNYE II. ÉVFOLYAM. L SZÁM. 1947. JANUÁK. A fizikai megismerés. A természet megismerésének legelső kútforrása a közvetlen érzékszervi tapasztalat. Ez ma olyan közhely, amelyet bővebben megbeszélni fölösleges. Ilyen tapasztalat nélkül egyszerűen nincs tárgyunk, amelyről valamit kijelenthetnénk. De éppolyan világos az is, hogy a kizárólagos tapasztalat távolról sem nevezhető tudománynak. A primitív ősember élete és a mi saját gyermekkorunk telisded tele van tapasztalattal, de tudományos megismerésről ebben a korban szó sem lehel. A megismerés akkor kezdődik, mikor a tapasztalatból az emberi nem szellembiológiai törvényei szerint először is fogalmak alakulnak ki, és másodszor, mikor megszüntetjük ezeknek a fogalmaknak izolált voltát azáltal, hogy egymással vonatkozásba hozzuk. Ebben a kettős folyamatban, a fogalomképzésben és a fogalomkapcsolásban kell látnunk a tudományos megismerés forrásait. A természettudományok legősibb formája kétségtelenül a mitológia. A természet hatalmas erői az emberben istenségek és szörnyek képét keltik, kik egymással és az emberrel harcban állnak. Ha ezt a primitív természetszemléletet összehasonlítjuk a mai fizika hiperabsztrakt fogalomkörével, a történés mitológiai szeszélyes-ségét a mai természettörvények vaskövetkezetességű megállapításaival, ! csodálattal adózunk az emberi szellem erejének és hiszünk a haladás határtalan lehetőségeiben. Mikor így szembeállítjuk a két végletet, a régmultat és a jelent, önkénytelenül felvetődik a kérdés: milyen út vezetett el idáig, milyen módszerek tették lehetővé a mai csúcspont elérését? Melyek a természet- I megismerés, melyek különösen a fizikai megismerés alapjai? Ha erre a kérdésre feleletet akarunk adni, akkor a mondottak szerint először is meg kell rajzolni, hogyan alakulnak ki a fizika i ¦ fogalmai és másodszor milyen módszerekkel, milyen segédeszkö- . _ zökkel igyekszik a fizika a közöttük fennálló kapcsolatokat megtalálni í'; Ami az első kérdést illeti, rögtön kiemelem, hogy ebben a tekintetben ,, a fizika egyedülálló helyet foglal el a természettudománj'ok között. • Fogalmai tisztán mennyiségi jellegűek, a közöttük fennálló vonatkozás !i! ; tehát szintén csak matematikai összefüggés lehet. A fizika végső fokon jVi kvantitatív természetleírást ad. A többi természettudomány, a kémia j^'ij és biológia, az adott jelenségek rendkívüli bonyolultsága miatt még i ' , nagyrészt leíró természetű, sőt ma még nyílt kérdés, vájjon tárgykörük Vf'/'" megengedi-e egyáltalán a tiszta kvantitatív módszert. Sokszor tapasz- ' ' talható, hogy a művelt laikus idegenkedéssel szemléli a fizikának ezt a mennyiségtani leírásmódját. Maga Goethe, aki tudvalevőleg nemcsak r:l ¦' I I ¦¦