Bővebb ismertető
Részlet:
A KOLUMBÁCSI LÉGY.
A Kárpátokkal regényességben, Alföldünkkel termékenységben vetélkedő, természeti tulajdonságaiban, klímájában, orografiai, geológiai viszonyaiban érdekes, történeti eseményekben gazdag és múltjában változatos területre vezetem e lapok olvasóit; oda, a hol a buza »arany-kalásza« mellett a rizs is megterem, a hol a vipera meg a skorpió úgy otthon érzi magát, mint akár az Appeninek vagy Pyréneusok alján. E terület hazánk déli része: a Bánság. E területen buzognak Mehádia és Buziás forrásai; itt vannak Oravicza és Resicza vas- és kőszéntelepei; gazdag téréin hullámzik át a Béga és Temes; itt van az állatokkal oly népes és változatos Alibunári mocsár, és a Debelo brdo sivár homok-területe. Itt törtek útat maguknak a Duna habjai, hogy meredek, megmászhatatlan szirtek közé szorulva, hatalmas zúgással hagyják el hazánk földjét. A Dunaszoros minden kis területén festői ecsetre méltó tájat, megragadó panorámát találunk, hol a szirteket erdők s orgona-bokrok koszorúzzák, melyek lombjai között a fülemile dalol, felette pedig a szürke keselyű kereng, nagy köröket írva a levegőben, míg végre a sziklatömegek valamelyik, embernek elérhetetlen üregébe száll.
Ezen a regényes vidéken születik egy világhírnek és szomorú népszerűségnek örvendő légy: a kolumbácsi légy (Simulia columbaczensis). Rokona ez a leghirhedtebb legyeknek: a délamerikai »moszkitók«nak és a középafrikai »csecse-légy«-nek (Glossina morsitans), melyek megjelenése rémülettel tölt el embert és állatot. És hozzátehetjük, hogy a kolumbácsi légy kártékonyságra nézve legkevésbbé sem áll ezek mögött.