Természettudományi Közlöny 1907. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1907. január-december [antikvár]

Részlet a lapból: Meghízás és lesoványodás Általánosan ismert dolog, hogy az egy természetrajzi fajhoz tartozó élő lények nem tökéletesen egyformák. Mondhatnók minden egyes egyénnek megvan a maga különös jellemvonása, melylyel fajrokonaitól eltér. Ezek az egyéni vonások gyakran elkerülik figyelmünket. Rovarokon, alsóbbrendű állatokon még a kizárólag velük foglalkozó szakember is alig veszi őket észre; juhok, disznók, lovak, kutyák s egyéb házi állatokon már kifejezetteknek találjuk, s nem lep meg, ha a juhász sok száz birkáját »személyesen« ismeri. Legfeltűnőbbnek találjuk az egyéni vonásokat az emberen. Néha ugyan nagyfokú a hasonlatosság, de hogy két embert egymástól semmiképpen se lehetne megkülönböztetni, sohasem fordul elő, még az első pillanatra látszólag hajszálig hasonló ikreknél sem.