kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Természettudományi Közlöny 1907. (nem teljes évfolyam)/1908. január-december/Pótfüzet a Természettudományi Közlönyhöz 1908/1-4. [antikvár]

 
Részlet: Meghízás és lesoványodás. Általánosan ismert dolog, hogy az egy természetrajzi fajhoz tartozó élőlények nem tökéletesen egyformák. Mondhatnók minden egyes egyénnek megvan a maga különös jellemvonása, mellyel fajrokonaitól eltér. Ezek az egyéni vonások gyakran elkerülik figyelmünket. Rovarokon, alsóbbrendű állatokon még a kizárólag velük foglalkozó szakember is alig veszi őket észre ; juhok, disznók, lovak, kutyák s egyéb házi állatokon már kifejezetteknek találjuk, s nem lep meg, ha a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
24000 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: Meghízás és lesoványodás. Általánosan ismert dolog, hogy az egy természetrajzi fajhoz tartozó élőlények nem tökéletesen egyformák. Mondhatnók minden egyes egyénnek megvan a maga különös jellemvonása, mellyel fajrokonaitól eltér. Ezek az egyéni vonások gyakran elkerülik figyelmünket. Rovarokon, alsóbbrendű állatokon még a kizárólag velük foglalkozó szakember is alig veszi őket észre ; juhok, disznók, lovak, kutyák s egyéb házi állatokon már kifejezetteknek találjuk, s nem lep meg, ha a juhász sok száz birkáját »személyesen« ismeri. Legfeltűnőbbnek találjuk az egyéni vonásokat az emberen. Néha ugyan nagyfokú a hasonlatosság, de hogy két embert egymástól semmiképpen se lehetne megkülönböztetni, sohasem fordul elő, még az első pillanatra látszólag hajszálig hasonló ikreknél sem. Az egyéni vonások sokfélék, de a legfeltűnőbb egyéni, alaki tulajdonságok egyike a testalkat, a termet (habitus). Annak bizonyítására, hogy a testalkat figyelemre méltatása a közéletben milyen gyakori, elég arra a gazdag szókincsre utalnom, melyet e fogalomkörbe tartozó dolgok megjelölésére használunk. Csak úgy hamarjába felsorolhatjuk a következőket: magas, középtermetű, alacsony, sovány, vézna, satnya, nyápicz, czingár, nyurga, szikár, nyúlánk, ösztövér, karcsú, köpczös, tagbaszakadt, tömzsi, kövér, elhízott, hájas, vállas, markos, inas, izmos, csontos stb. Ha azt kutatjuk, hogy mily alapon történik voltaképpen a termeteknek ily öntudatlan osztályozása, végeredményben csupán azt tudjuk meg, hogy melyek azon tényezők, melyek a termetet megszabják. Kiderül, hogy csak három tényező szerepel: a csont, az izom és a zsír. A csontrendszer a test szilárd váza. Csontok nélkül testünk különböző szervekkel lazán töltött különös alakú bőrzsák volna, semmi más. A csontrendszer szabja meg a test magasságát, a tagok, testrészek hoszszát, egymáshoz való arányát, elhelyezését. A termet megszabásában tehát neki van döntő jelentősége. A csontokat fedi az izomzat, s ezt a zsírréteggel biró bőr.

Termékadatok

Cím: Természettudományi Közlöny 1907. (nem teljes évfolyam)/1908. január-december/Pótfüzet a Természettudományi Közlönyhöz 1908/1-4. [antikvár]
Kiadó: A. K. M. Természettudományi Társulat
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 170 mm x 250 mm
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet