Bővebb ismertető
Régen volt; csaknem egy negyedszázad múlt el azóta, de még ma is oly élénken emlékszem rá, mintha csak tegnap történt volna az a kis esemény, mily némiképpen okozója annak, hogy én most viperákról értekezem.
1890. május 30-ikán a kies Erdély egyik igézetes szépségű vidéken, a tömösi szorosban időztem. Gyönyörű, verőfényes nap volr, balzsamos illat terjengett a levegőben s a lelkem nem győzött betelni a bűbájjal, mely e csodaszép vidéken elömlött.