Természettudományi Közlöny 1925. január-december/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1925. január-december [antikvár]

Részlet a februári számból:A kolloid-kémia elméleti alapja és néhány élettani alkalmazása.A mult század természettudományi mozgalmainak jellemző vonása, hogy az ismeretek szakadatlan mélyítésén kívül, folytonosan új és új területeket nyitott meg a gyors ütemben előrehaladó kutatás. Egyes tudományágak közti határvonalak kezdtek elmosódni és szorosabb kapcsolatba került egymással a kémia, a fizika és az élettan. A kémia és a fizika haladása megtermékenyítette az élő szervezetekkel foglalkozó tudományokat, viszont az életjelenségek lényegébe való behatolás új problémák elé állította a két testvértudományt. E kölcsönhatás egyik modern hajtása a kolloid-kémia, amely Graham úttörő kísérletei óta önálló tudományággá fejlődött, és ma már igen nagy szerepet visz a legkülönbözőbb gyakorlati és elméleti feladatok megoldásánál, különösen a biológiai tudományokban. Ez a körülmény ösztönzött arra, hogy összefoglalóan ismertessem a kolloid-kémia alapjelenségeit és néhány élettani alkalmazását.Mindenekelőtt felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a szó: kolloid? Végezzünk egy egyszerű kísérletet; oldjunk fel cukrot-vízben és képzeljük az oldatot rendkívül erősen megnagyítva. Az 1. rajz szemlélteti az oldat képét: a cukor a lehető legtökéletesebben oszlott el a vízben, t. i. szét van darabolva legkisebb alkotórészeire, molekuláira. Minden egyes molekulája külön részecske, egyenletesen beágyazva vízmolekulák közé.