Természettudományi Közlöny 1926. december [antikvár]

Részlet a kötetből: Állati mérgek és gerjesztő anyagok. Ismertetésünk címébe fölvett kétféle anyag közül a mérgekről annyit hall és olvas közönségünk a napilapok hasábjain, hogy e miatt első tekintetre sokak előtt időpazarlásnak látszik az, hogy ezzel a kérdéssel még tudományos folyóiratban is foglalkozzunk. Ha azonban bárkinek is föltesszük a kérdést, hogy tulajdonképen mit is tekint méregnek, mindjárt zavarba jön, különösen akkor, ha megmondjuk az illetőnek még azt is, hogy Kínában például az öngyilkosok a konyhasót igen gyakran használják életük kioltására. Közönségesen azt szokták ugyanis mondani, méreg minden olyan chemiai szer, mely az élet folyamatát súlyosan megzavarja, vagy éppen megállítja: már pedig ezt a konyhasóra nem nagy kedvvel fogja senki se alkalmazni. A konyhasón kívül még sok más ártalmatlan szert ismerünk, melyek az életre károsan vagy éppen veszélyesen hatnak, mihelyt azokat tömény állapotban alkalmazzuk (így veszélyes úgyszólván minden tömény vizes sóoldat). Köztük legelső helyen említhetjük életünknek csaknem minden pillanatban szükségelt forrását, az oxigént is, mely tömény állapotában szintén öl, sőt némely élőlényt (sok baktériumot) még rendes higításban is elpusztít. Ezért az élettudomány mérgeknek csak azokat a vegyületeket tekinti, melyek rendszerint már kis adagban is megzavarják az életfolyamatokat, vagy éppen elpusztítják az élőlényt. Ehhez a teljesség kedvéért csak annyit kell még hozzáfűznünk, hogy a mérgek káros hatásunkat igen gyakran csak akkor fejtik ki, ha egyszerre csak egyféle mérget alkalmazunk. Az egyik méreg ugyanis köztudomás szerint a másiknak ellenszereként is használható. Így méreg a szesz és méreg a feketekávé is, illetőleg annak ható anyaga, a coffein és a szeszmérgezéstől mégis feketekávé élvezetével mentesítik magukat az alkoholisták.