Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Az elektronAz anyag atomos szerkezetének elmélete a chemiai és fizikai jelenségek leírásában annyira bevált, hogy alapföltevéseit szinte tapasztalati tényeknek tekintjük. Az utolsó évtizedekben az atomos szerkezet elmélete erősen tért hódított, mert már nem csak az anyagot, hanem az elektromosságot, az energiát is atomszerű oszthatatlan egységekből gondoljuk fölépítve. Az elektromos töltés atomját elektronnak nevezik. A modern fizikus minden elektromos jelenségben elektronokat lát, a fénysugár elektronok élményeinek hírnöke, a chemiai reakciókban elektronok tülekednek. Mi az elektron? Mi vezette el a fizikust az elektronhoz? Már Weber 1846-ban beszél az elektromosság atomjairól, molekuláiról, pl. a mágneses állapotot adó ú. n. Ampére-féle molekuláris áramot keringő elektromos atomokra vezette vissza. Weber elméletét sokáig nem fejlesztették tovább, jórészt azért, mert a Faraday-Maxwell-féle elmélet nem kedvezett az atomos felfogásnak, hisz eme elmélet egy folytonos közeg feszültségi állapotának tulajdonította az elektromágneses jelenségeket. Pedig Helmholtz 1881-ben, híres Faraday-emlékbeszédében rámutatott az elektrolízisre, mint olyan jelenségre, melyben élesen meghatározott elektromos töltésmennyiség és annak egészszámú többszöröse játszik fontos szerepet.