Természettudományi Közlöny 1928. június 15. [antikvár]

Részlet: A földi élet viszontagságaiban kifáradt ember mindig vágyakozott olyan állapot után, ami számára gondjaitól menekvést, viszonyaival kibékülést jelent, vagy éppen az el nem érhető sikerek, gyönyörök országába juttatja őt, még ha hazugok és hamar elmúlóak is azok. Ezt az állapotot teremtik meg élvezeti szereink, miket hiába ítélünk mérgeknek, mégsem fog azok mellől tágítani az emberiség, legalább is az a nagyobbik, de gyengébb fele, amelyik rejtett lelki defektusa révén magában hordozza az élvezeti szerekkel visszaélésre való predesztináltságot. A négerek pálmabora, a délamerikaiak coca-rágása, az ázsiai népek hasisélvezete és ópium-pipázása, a mi világrontó pálinkáink, az Amerikából importált dohányzás, a keleti népektől átvett koffeinfogyasztás mind erre az állapotra való törekvést jelentenek.