Természettudományi Közlöny 1929. március 15. [antikvár]

Részlet: A svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet Néhai Heller Ágoston jeles fizikusunk a gellérthegyi „csillagásztorony" történetének megírasakor arra a fájdalmas megállapításra jutott, hogy a magyar csillagászatnak csak múltja van, de bizakodóan remélte, hogy jövője lesz. E megjósolt jövőjét a magyar csillagászatnak a mult század utolsó negyedében nem csekély áldozatkészséggel Konkoly-Thege Miklós és kortársai igyekeztek előkészíteni. Törekvéseiket siker is koronázta, mint erről a Természettudományi Közlöny be is számolt. A magyar csillagászatnak ez a fellendülése azonban nem volt tartós. A Konkoly hatása alatt létesült három csillagvizsgáló közül a herényi még másfél évtizeddel ezelőtt oszlott fel, a háború kitörésekor a kalocsai és a kiskartali obszervatóriumok szűntek meg működni, a Konkoly alapította és 1899-ben államosított ógyallai intézet pedig nagy Önvédelmi harcunk összeomlásakor, 1938 végén földönfutóvá vált.