Természettudományi Közlöny 1935. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a kötetből:A természettudomány a nagyszombati egyetemenA magyarországi újkori főiskolai oktatás a XVII. század első felében bontakozott ki. E század huszas éveiben különösen a Bethlen Gábor által támogatott gyulafehérvári és a Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi Györgyné által támogatott sárospataki iskola színvonalának emelése nevezetes jelenség, a harmincas években pedig a nagyszombati egyetem megalapítása Pázmány Péter által. Főiskoláinkat elválasztja felekezetiségük, de tanügyi tekintetben közös sajátságuk, hogy nincs orvosi karuk s ezért a nagyszombati egyetem is a XVII. és a XVIII. században inkább akadémiának tekinthető.A XVII. század a természettudományok történetében korszakos változást hozott. Descartes a század első felében megalapítja az újkori racionalizmust s miként a humanizmus a XV. században szakított a skolasztikus bölcsészettel, Descartes szakít Aristotelesszel és a bölcsészet alapjait az emberi észben keresi. Az ókori és a középkori nagy bölcselők háttérbe szorulnak, egyetlen elismert tekintély az ész, a természettudomány módszere pedig a kísérlet. A kísérletező természetkutatók egész sora töri az új utat, mint Galilei, Torricelli, Guericke, az élettudományokban Harvey, Leuwenhoek és Malpighi. A század második fele Newton kora, aki nehézkedési törvényével megteremtette a következő két századra a természettörvény alapvető mintáját.