Természettudományi Közlöny 1935. (nem teljes évfolyam)/Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1935. január-december [antikvár]

Részlet a novemberi számból:A férfia és a nőFérfi és nő: csak a két nem együtt teszi az ember elvont fogalmát. Megegyezik ebben az állatok legnagyobb részével, ahol szintén megtaláljuk ezt a nemi különválást, a legmagasabb alakoktól le a legalacsonyabbakig, éppúgy, mint a növényországban is. Ebből a nagy elterjedtségből azt következtethetnők, hogy a kétneműség, a "gonochorismus" fontos alapvető elve a szerves természetnek. Ez így is van, de viszont ki kell emelnünk, hogy korántsem általános érvényű törvény, mert van állat is, növény is bőven, melyből csak egyfajta van, még pedig nemcsak a legalsóbbrendű egysejtűek közt, hanem az aránylag magasabbrendű többsejtű lények körében is. Az ilyen szaporodásmódnak több faja van, amilyen a bimbózás, oszlás, spóraképzés, vegetatív szaporodás (monogonia), stolonisatio, monocytogonia, parthenogenesis, hermaphrodismus stb. De mint említettük, ezek az esetek még együttvéve is nagy kisebbségben vannak a két nem útján történő szaporodással szemben, melynél a két nem legtöbbször alakilag és egyéb tekintetben is eltér egymástól: ez az úgynevezett sexualis dimorphismus, a nem szerint való kétalakúság.A két nem közti különbségeket már régóta elsődlegesekre és másodlagosakra osztjuk. Másodlagosnak azokat nevezzük, amelyek a fajfenntartás szempontjából közvetlenül nem fontos alakulatokban: az emberen a testalkatban, a bőr minőségében, az arcvonásokban, a szellemi élet világában stb. nyilvánulnak meg. Ezek a szekundér nemi vonások csak annyiban fontosak, hogy a két nem vonzódását egymás iránt előidézik és az ember társadalmi életének külön formáját megszabják.