Vasárnapi Könyv 1937. II/8. [antikvár]

Részlet: A Szent István kápolna Aachenben Nagy Lajos magyar király életrajzírója a jeles egyházi férfiúi. Küküllei János négy zárdát és templomot említ meg 1395 körül irott munkájában, amiket a király alapított: a lövöldi karthauzi kolostort, a nosztrai pálos kolostort, a máriacelli és aacheni kápolnákat. Ezek közül minden bizonnyal a legjelentősebb és legismertebb az ausztriai máriacelli kápolna, azonban nem sokkal kisebb értékű az aacheni kápolna, amit a magyar kereszténység megalapítójáról, Szent Istvánról neveztek el. Lajos királyunk másik két alapítása közül a lövöldi kolostort - amely a mai Városlőd mellett állott (Veszprém vármegyében) 1551-ben a törökök pusztították el, Márianosztra pedig II. József óta állami fegyintézet. Aachen igen jelentős és egyúttal Németország egyik legrégibb városa. Már a rómaiak korában is kedvelt gyógyfürdő volt. Julius Caesar idejében pedig az euborok törzséhez tartozó germánok laktak itt. A várost 881-ben a normannok teljesen elpusztították, ekkor jelentőségét is hosszú időre elvesztette. A középkorban azonban megint igen szép virágzásnak indul, lakóinak száma ezidőben több mint 100 ezer.