Területi Statisztika 2001. május [antikvár]

DUSEK TAMAS A területi mozgóátlag A gazdasági-társadalmi jelenségek térségi különbségeinek vizsgálatát rendszerint a közigazgatási határok keretein belül szoktuk végezni. Másik lehetséges módszer az elemzési célokra kialakított egyéni lehatárolás keretében vizsgálódni. Ebben a tanulmányban egy harmadik lehetőséget mutatok be: a területi mozgóátlag módszerét. Ez az eljárás a területegységek környezetébe eső területek átlagát rendeli hozzá az egyes területegységekhez. A tanulmány három részre tagolódik. Az első részben a területi statisztikai adatokkal kapcsolatos általános és ismert problémák közül tárgyalok néhányat, amelyek a területi mozgóátlag alkalmazását indokolják. A második részben a területi mozgóátlag tulajdonságait mutatom be. A harmadik részben gyakorlati alkalmazását illusztrálom konkrét számításon keresztül.^ Problémák a területi statisztikai adatokkal A lehatárolási és aggregációs probléma A gazdasági-társadalmi jelenségek térségi vizsgálatának előfeltétele a szóban forgó terület (világ, földrész, ország, megye stb.) kisebb részekre osztása, és a vizsgált jelenségekre vonatkozó statisztikai adatok hozzáférhetősége ezeken a kisebb területegységeken. A területi statisztikai elemzések elemi területegységei (továbbiakban: elemi egységei) azok a legkisebb területegységek, amelyeknél a vizsgált gazdasági-társadalmi jellemző mint területi statisztikai adat még értelmezhető, ugyanakkor további részletesebb térfelosztás mellett már vagy nem lenne megfigyelhető, vagy nincs értelme a megfigyelésnek. Az elemi egységek gyakorlati meghatározása kettős bizonytalansággal jár. Egyrészt lehatárolásukkor nem szűrhető ki a bizonytalanság, az önkényes elem. Másrészt vita tárgyát képezheti, hogy adott jelenség esetében mi a legkisebb értelmesen megfigyelhető területegységé. További fontos körülmény, hogy az elemi egységek a vizsgált jellemzó'n-ként változhatnak, valamint hogy az adatok - a statisztikai adatgyűjtési rendszer felépítése miatt - nem minden esetben állnak rendelkezésre az elemi egységek szintjén. A térségi különbségek vizsgálatakor célszerű a településeket a lehetséges legkisebb elemi egységnek tekinteni. Ezek a közigazgatási beosztás révén meghatározottak. Adott ' A szerző köszöni Nemes Nagy József és Gajzágó Gergő segítségét. ^ Például az ipari termelésnek vagy a GDP-nek az elemi egységeként véleményem szerint mindenképpen csak a települési szintnél magasabb egységek jöhetnének szóba.