A Hadtörténeti Múzeum értesítője 16 [antikvár]

Szoleczky Emese A NAGY DUNA-ATÚSZAS KATONAI ÉS POLGARI ÚS2ÓMNTÉZETEK A HABSBURG-BI RODALOMBAN 1809. május 21-22-én, Napóleon első csatatéren elszenvedett vereségét eredményező véres és mindkét fél részéről hatalmas emberveszteséggel járó asperni csatában egy 27 éves tiszt, akit a csatatéren neveztek ki alezredessé, Friedrich Wilhelm Belgicus, Bentheim-Steinfurt grófja' felfigyelt egy érdekes tényre. A Dunán, pontosabban annak egyik mellékágán, a Lobau-n való átkelésért folytatott összecsapásban a Habsburg-katonák haláleseteinek jó részét nem harci cselekmények okozták, hanem a szabályozatlan Duna-ág vizébe fulladtak bele az úszni nem tudó hadfiak." E tapasztalat nyomán kezdeményezésére, következő állomáshelyén, Prágában 1810-ben von PfueP cs. kir. százados hathatós közreműködésével megalapította, 1811, augusztus 14-én a Moldva folyón felállította és 19-én megnyitotta a Habsburg-birodalom első katonai úszóiskoláját."^ A 100 lépés hosszú, 20 lépés 1 Friedrich Wilhelm Belgicus, Bentheim-Steinfijrt hercege (Burg-Steinfurt, 1782. április 17. - Vil-lafranca, 1839. október 12.), Ludwig Wilhelm von Bentheim-Steinfurt birodalmi gróf, későbbi fejedelem harmadik fia. 1799-ben lépett a császári-királyi hadseregbe, 1804-ben őrnagy, 1809-ben nevezték ki alezredessé, az asperni csatatéren személyesen és önként vezette erős kartácstűzben a rohamoszlopot, ennek következtében alezredessé és parancsnokká nevezték Id. Ezredét zászlóval a kezében vezetve vett részt a wagrami (1809) csatában, ezért a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjével tüntették ki, és a drezdai, valamint knjlmi (1813) csatákban. Ezt követően felkérést kapott arra, hogy Prágában felállítson egy osztrák-német légiót, amely az 1814-es felszabadító háborúk vége felé még fontos feladatokat látott el. A párizsi békét követően a német fejedelemségek közvetítőképviselője lett Berlinben és Frankfurtban, diplomáciai feladatokat látott el Londonban és Párizsban, majd visszatérve a hadseregbe Prágában ezredes és dandárparancsnok, 1825-től a 9. gyalogezred tulajdonosa, 1827-től táborszernagy és hadosztályparancsnok. 1831-ben a Pápai Állam északi tartományaiban zajló zavargások letörésében gyorsan és hatékonyan míjködött közre. Váradanul, az itáliai IL hadtest parancsnokaként hunyt el. - Neuei- Nekrolog 1841. 1096-1107. o., ÖMZ 1840 130. o., ÖMKonvLex 1851.1. k. 362. o., Adels-Lexikon 1825.1. k. 122. o, Siklóssy 1929. 1. k. 237-238. o. 2 Ederi995.2S5.o. 3 Ernst Heinrich Adolf von Pfuel (1779-1866) később porosz gyalogsági tábornok, 1848-ban Berlin kormányzója, miniszterelnök és hadügyminiszter. A katonai sportok egyik nagy reformere - az ő nevéhez fűződik a mellúszás hivatalos feltalálása. A „bonapartista elnyomás alatti keserves években" császári-királyi szolgálatba lépett, így vett részt a prágai vállalkozásban is; 1813 augusztusa környékén lépett ki a cs. kir. haderőből és 1815. augusztus 31 -én tért vissza a porosz hadsereg vezérkarához. VaterlBl 1813. augusztus 7. 374. o., GBOPZ 1817. október 2. 624. o. 4 WZ1811. augusztus 24. 3054. o., Le7?2bZ 1816. augusz^s 23.474. o. - Azúszóiskola (Schwimmschule) csak az egyik, és nem a legelterjedtebb megnevezés. Úszó-intézet (Schwimm-Anstalt), majd a nyelvújítás során az uszoda, uszda megjelölések váltják egymást, ráadásul a képet a folyami Rirdők (Bad,