A Történettudományi Intézet értesítője 1950. január-március [antikvár]

Á történettudományi Intézet szükségesnek tartja havi értesítő kiadását, elsősorban, azért, hogy rendszeresen és gyor= saß tájékoztathassa az Intézet munkátársait, és általában a történelemmel foglalkozókat a Szovjetunió élenjár történettudományának legújabb, Intézetünk tudomására jutott eredményeiről® Ezért az Értesítő minden számában közöljük legalább egy olyan fontos elvi jelentőségű uj szovjet tanulmány fordítását, amely egyébként nehezen volna hozzáférhető; közzétesszük a Történettudományi Intézet könyvtárába újonnan beérkező szovjet történeti munkák jegyzékét? valamint folyamatosan ismertetjük Intézetünk könyvtárának szovjet anyagát» Ezenkívül minden számban folyóiratszemlét adunk a legújabb szovjet folyóiratok és a népi demokráciák folyóiratainak történeti vonatkozású cikkeiről,, Kiegészítjük ezt a magyar folyóiratok, valamint a Szabad lép, a Népszava és a Tartós Békéért szemléjével» Szükségesnek tartjuk a következő számokban az imperiálisták uralma alatt álló országokból hozzánk érkező folyóiratok figyelemmel kísérését is, egyrészt, hogy számot adhassunk ez országok progresszív történetírásának termékeiről, másrészt hogy tudomásunk legyen az ideológiai fronton vívott harcunkban az ellenség, a burzsoáimperlalista történetírás törekvéseiről. Kérjük minden olvasónkat, hogy észrevételeivel, tanácsaival, kritikai megjegyzéseivel segítse a Történettudományi Intézet Értesítőjét. CIKKEK, TANULMÁNYOZ B.P.Poranyevs A középkor története és Sztálin elvtárs útmutatása a feudális társadalom "alapvető jellegzetességére" vonatkozóan. A kizsákmányolók és kizsákmányoltak köBt folyó osztályharc alkotja a feudális rend alapvető jellegzetességét. - J.V.Sztálin. 1» A történészek előtt hatalmas elméleti feladat áll " a történettudomány-/nak/- mondja J.V.Sztálin, - ha valóban tudomány akar lenni elsősorban az anyagi javak termelőinek történetével kell foglalkoznia»" 1 A nép, a dolgozó tömeg a történelem igazi alkotója. A nép jelenti a társadalom alkotó, aktív részét, de nemcsak úgy, mint alapvető termelőerő, amely szembenáll a természettel, hanem ugy is, mint harcos erő, amely szembenáll a kizsákmányoló osztályokkal. A nép nemcsak dolgozik ás anyagi javakat termel, hanem mindig meghatározott termelési viszonyok közt dolgozik és termel. A fő, döntő termelési viszony pedig a rabszolgatartó, feudális és kapitalista társadalmakban a kizsákmányolás viszonya volt. Ennek következtében "az anyagi javak termelőinek történetével foglalkozni" annyit jelent, hogy nemcsak a szttk értelemben vett gazdaságtörténettel foglalkozunk, hanem a kizsákmányolók és kizsákmányoltak harcával is, amely mindenütt ott van, ahol kizsákmányolás van. Ebből a szemszögből nézve általában a társadalom egész társadalmi, politikai és kulturális életével foglalkoznunk kell, mivel az az osztályharc színtere volt. A történelmi materializmus azt tanítja, hogy a termelőerőket nem szabad a termelési viszonyoktól elszakítva vizsgálni. A termelőerők és a termelési viszonyok a társadal- 1 SZK/b/P története, Bp.l949.13o.l.