Béke és Szocializmus 1963. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: "A szocialista gazdasági világrendszer további erősítésének legidőszerűbb problémája a szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítése, s kiváltképpen a nemzeti gazdaságaik közötti közvetlen termelési kapcsolatok fejlesztése azoknak a határozatoknak megfelelően, amelyeket a KGST-tagországok kormányfői, valamint kommunista és munkáspártjaik központi bizottságának első titkárai hoztak értekezletükön. A termelés fejlesztésének szükségletei a kapitalista világban is objektíve elkerülhetetlenné teszik a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. A munkamegosztás sok nehézségbe ütközik ugyan, de — többé-kevésbé spontánul — fejlődik a kapitalista országok között is, különösen olyan zárt csoportosulásokban, mint az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac). Ezt a folyamatot azonban korlátozza a tőkés termelési mód, s így nem fejlődhet ki teljesen. Mint ahogy a tőkés termelés fejlődésének ösztönzője általában a profit hajhászása, a mai körülmények között pedig elsősorban a monopoltőkés egyesülések extraprofit-hajszája, ugyanígy a tőkés gazdasági „integrációjának" mozgató erejét is a legnagyobb monopóliumok érdekei képezik. A mai fejlődési szakasz tendenciái azt tanúsítják, hogy a tőkés gazdaságban végbemenő „integrációs folyamatok" nem enyhítik, hanem fenntartják, sőt általában tovább mélyítik és kiélezik a fejlett és az elmaradott országok közötti különbségeket. Ezek a folyamatok nem mozdítják elő a kapitalizmus fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölését, sőt ellenkezőleg, tovább fokozzák ezeket az egyenlőtlenségeket."