Hadtörténelmi közlemények 1956/2. [antikvár]

A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 500. ÉVFORDULÓJÁRA Ez évben", ünnepli népünk a török felett !aratott egyik legnagyobb győzelem, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóját. Történelmünknek dicső dátuma 1450. július 22-e, meri e napon a magyar né|p foebizooyi-. totta, ihogy elég erős hazája megvédésére minden (hódítóval szemben, ha akad olyan vezető államférfi,- akii bízik benne, s nem fél »kezébe fegyvert adni. A magyar nép számára a haza akkor nem jelentett sokkal többet a legszűkösebb életlehetőségeknél, mégis végtelen akarattal ragadott fegyvert e kevés, védelmére. , , Súlyos idők jártak azidőtájt (hazáink felett. II. Mohamimed török szultán világhódító tervei új állomásául Magyarországot jelölte ki. Eddiigi iharcá sikerei és az országunkat jellemző korabeli állapotok céljait illető vérmes reményekkel tölthették el. A török hadisereg átszervezese, amelyet ő kezdett meg, gyors eredményeket (hozott, hadvezéri képességeit Konstantinápoly ostromakor, s másutt 'is megcsillogtatta. Híres jelmondatában jól tükröződik életéneik célja, az uralkodása elé önmaga kitűzte terv: „Miként egy isten uralkodik az égben, illő, ihogy egy ura legyen a földkerekségnek is". A magabiztos hódító 1456-ban egy pártharcoktól feidú'lt, erőforrásai egyesítésére képtelen ország ellen fordult. Néhány lévvei korábban Hunyadi János, a török elleni harc és a létükben fenyegetett népek összefogásának európai szervezője, kora diadalmas hadvezére és-' széles látó körű politikusa, -kísérletet tett arra, hogy — megtörve az oligarchia erejét — megszilárdítsa Magyarországon a központi hatalmat. Ez volt ugyanis egyik legfontosabb feltétele az európai kultúrált .veszélyeztető hódító elleni sikeres, harcnak. Hunyadi célkitűzéseit nem koronázhatta siker, mert a magyar nagyiurakat nem hazájuk, vagy a. szomszédos népek veszedelme, nem is az európai haladás érdekei késztették állásfoglalásra, hanem csakis önös érdekeik lebegtek szemük előtt. Jelentékeny katonai erőiket nem a nemzetüket fenyegető hódító visszaszorítására használták fel, hanem gyűlölt ellenfelük, Hunyadi hatalmának megtörésére és az élete ellen szőtt orgyilkos tervek végrehajtására. Nem a bárói ligák jószándékán múlt, hogy „nemzeti nagylétünk nagy temetője" Mohács volt 1526-ban, s nem Ihétven évvel korábban, Nándorfehérvár. A szultán rendkívüli készületeket tett hadjárata sikerének biztosítására. Már az előző év végén elkezdte dunai hajóhadának építését,