kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ádám Magda - História 1993/1-10. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/62/4838062.jpg "Ádám Magda - História 1993/1-10. [antikvár]")
História 1993/1-10. [antikvár]
Ádám Magda, Anderle Ádám, Barta Gábor, Bogyay Tamás, Boros Zsuzsanna, Borus József, Bozó Gyula, Bölöny József, Burucs Kornélia, Diószegi István, Draveczky Balázs, Endrei Walter, Erényi Tibor, Fazekas Csaba, Fónagy Zoltán, Gecsényi Lajos, Gergely Jenő, Hajdu Tibor, Hegyi Dolores, Izsák Lajos, Jeszenszky Géza, Kákosy László, Kardos József, Király Béla, Kiss Elemér, Knézy Judit, Kornai János, Kosáry Domokos, Kovács Éva, Kulcsár Péter, Litván György, Mályusz Elemér, Murányi Gábor, Nagy Ádám, Nemeskürty István, Nyers Rezső, Oplatka András, Ormos Mária, Pataky Iván, Pölöskei Ferenc, Pritz Pál, Ripp Zoltán, Sándor Pál, Sipos András, Stark Antal, Sugár András, Szakály Ferenc, Szántó György Tibor, Szarka László, Szász Zoltán, Szinai Miklós, Tarr Henrik, Tomsics Emőke, Urbán Károly, Váczy Péter, Varga Éva, Vargyai Gyula, Vékony Gábor, Vida István, Vörös Károly
Szakítanunk kell nemzetfogásunkban az egyoldalú államközpontúsággal, szakítanunk kell azzal az évszázados európai és magyar hagyománnyal, amelyik a nemzetet teljesen azonosította az adott államterületen élők közösségével - mondottuk 1986-ban a magyar történészek első világtalálkozóján. A Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Szovjetunióban ugyanúgy a nyugati államokban élő magyarok szerves részei a magyar kultúrnemzetnek, amellett, hogy Románia, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szakítanunk kell nemzetfogásunkban az egyoldalú államközpontúsággal, szakítanunk kell azzal az évszázados európai és magyar hagyománnyal, amelyik a nemzetet teljesen azonosította az adott államterületen élők közösségével - mondottuk 1986-ban a magyar történészek első világtalálkozóján. A Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Szovjetunióban ugyanúgy a nyugati államokban élő magyarok szerves részei a magyar kultúrnemzetnek, amellett, hogy Románia, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia, Ausztria vagy éppen az Egyesült Államok derék adófizető polgárai. Egyszer és mindenkorra lemondani minden államhatár kiigazítási szándékról, úgymond "reményekről". De: egyszer és mindenkorra határozottan fellépni ennek a nemzeti összetartozandóságnak egyértelmű, kétségbevonhatatlan elismertetése érdekében. És: egyszer és mindenkor tudomásul kell vétetni itthon is: a magyar államon belüli románokat, szlovákoknak, németeknek, délszlávoknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy szlovák stb. kultúrájukat (nyelvüket, szokásvilágukat stb.) szabadon kiélhessék, ápolhassák. És szabadon ápolhassák kapcsolataikat a szomszédos államokban élő azonos nemzetiségűekkel, románokkal, szlovákokkal stb.
Termékadatok
Cím: História 1993/1-10. [antikvár]
Szerző:
Ádám Magda
,
Anderle Ádám
,
Barta Gábor
,
Bogyay Tamás
,
Boros Zsuzsanna
,
Borus József
,
Bozó Gyula
,
Bölöny József
,
Burucs Kornélia
,
Diószegi István
,
Draveczky Balázs
,
Endrei Walter
,
Erényi Tibor
,
Fazekas Csaba
,
Fónagy Zoltán
,
Gecsényi Lajos
,
Gergely Jenő
,
Hajdu Tibor
,
Hegyi Dolores
,
Izsák Lajos
,
Jeszenszky Géza
,
Kákosy László
,
Kardos József
,
Király Béla
,
Kiss Elemér
,
Knézy Judit
,
Kornai János
,
Kosáry Domokos
,
Kovács Éva
,
Kulcsár Péter
,
Litván György
,
Mályusz Elemér
,
Murányi Gábor
,
Nagy Ádám
,
Nemeskürty István
,
Nyers Rezső
,
Oplatka András
,
Ormos Mária
,
Pataky Iván
,
Pölöskei Ferenc
,
Pritz Pál
,
Ripp Zoltán
,
Sándor Pál
,
Sipos András
,
Stark Antal
,
Sugár András
,
Szakály Ferenc
,
Szántó György Tibor
,
Szarka László
,
Szász Zoltán
,
Szinai Miklós
,
Tarr Henrik
,
Tomsics Emőke
,
Urbán Károly
,
Váczy Péter
,
Varga Éva
,
Vargyai Gyula
,
Vékony Gábor
,
Vida István
Vörös Károly
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 230 mm x 290 mm
Hat diplomáját a legkülönbözőbb területeken szerezte. Neveléstudományból doktorált és habilitált, korábban a Nemzeti Civil Alapprogram elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia volt Bolyai-ösztöndíjasa.
Jelenleg a Magyar Pedagógiai Társaság Szabadidő-pedagógiai Szakosztályának elnöke, valamint a Magyar Szociológiai Társaság elnökségi tagja. A komáromi Selye János Egyetem docense, a Kodolányi János Egyetem egyetemitanár-aspiránsa. Szerkesztője és egyik szerzője a Nevelj Jedit! A képzelet pedagógiája című kötetnek, amely a fantáziavilágok és a tanulás, a pedagógia kapcsolatát térképezte fel.
Jelenleg a Magyar Pedagógiai Társaság Szabadidő-pedagógiai Szakosztályának elnöke, valamint a Magyar Szociológiai Társaság elnökségi tagja. A komáromi Selye János Egyetem docense, a Kodolányi János Egyetem egyetemitanár-aspiránsa. Szerkesztője és egyik szerzője a Nevelj Jedit! A képzelet pedagógiája című kötetnek, amely a fantáziavilágok és a tanulás, a pedagógia kapcsolatát térképezte fel.
Oplatka András vagy Andreas Oplatka (Budapest, 1942. február 5. –) magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatási területe a reformkor, ezen belül is Széchenyi István élete, a kelet-közép-európai rendszerváltások története, valamint az oral history módszerei és problematikája. 1996 és 2002 között a svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója.
Általános iskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd tizennégy évesen, az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. Középiskolai tanulmányait már Zürichben végezte. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1965-ben a Bécsi Egyetemen is tanult. 1968-ban védte meg doktori disszertációját, amit Franz Grillparzer drámáinak felépítéséről és stílusváltásairól írt. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, illetve szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító: három évet Stockholmban, majd hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával.
Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól a Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. Ezt követően az Andrássyval párhuzamosan a Bécsi Egyetemen is vezetett médiatörténeti és oral historyval kapcsolatos szemináriumokat. 2005-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését az Andrássy Egyetemre. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.
Ezenkívül számos 19. és 20. századi magyar író, költő művét fordította németre, így többek között Jókai Mór (Az új földesúr), Mikszáth Kálmán (más mellett A Noszty fiú esete Tóth Marival) és Karinthy Frigyes (Tanár úr kérem) munkáit. Emellett könyvet írt a rendszerváltások több fontos alakjáról, így az észt Lennart Meriről vagy Németh Miklósról.
Általános iskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd tizennégy évesen, az 1956-os forradalom leverését követően családjával Svájcba emigrált. Középiskolai tanulmányait már Zürichben végezte. 1962-ben felvették a Zürichi Egyetemre, ahol germanisztikát, történelmet és pedagógiát hallgatott. 1965-ben a Bécsi Egyetemen is tanult. 1968-ban védte meg doktori disszertációját, amit Franz Grillparzer drámáinak felépítéséről és stílusváltásairól írt. Ezt követően az egyik legnagyobb svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának munkatársa, illetve szerkesztője lett. Újságírói pályafutása alatt négy országban volt kiküldött tudósító: három évet Stockholmban, majd hét évet töltött a lap párizsi, négy évet moszkvai, valamint 1996 és 2002 között hat évet budapesti tudósítójaként. A napilaptól 2004-ben vonult vissza. Cikkeiben és publicisztikáiban sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával.
Újságírói munkássága mellett történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik. 2003-tól a Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, ahol sajtótörténeti, valamint Kelet-Európa történelmét tárgyaló kurzusokat kezdett tartani. 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált a Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. Ezt követően az Andrássyval párhuzamosan a Bécsi Egyetemen is vezetett médiatörténeti és oral historyval kapcsolatos szemináriumokat. 2005-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését az Andrássy Egyetemre. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.
Ezenkívül számos 19. és 20. századi magyar író, költő művét fordította németre, így többek között Jókai Mór (Az új földesúr), Mikszáth Kálmán (más mellett A Noszty fiú esete Tóth Marival) és Karinthy Frigyes (Tanár úr kérem) munkáit. Emellett könyvet írt a rendszerváltások több fontos alakjáról, így az észt Lennart Meriről vagy Németh Miklósról.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............