História 1993/1-10. [antikvár]

!1 mI.'' Ki a magyar? 1992* Ki a magyar? És ki, milyen szálon kötődhet a magyarsághoz, nemzetéhez? Időszerű a nemzethez tartozás lehetőségeit az egyén szempontjából újragondolni — mondja a társadalomtudományok művelője —, hiszen térségünkben a különböző közösségi keretek szabad újjászerveződése megindulhatott, megváltoztak az államrendszerek a szovjet típusú internacionalizmus zsákutcának bizonyult Időszerű a nemzethez tartozás lehetőségeit a közösség szempontjából is újragondolni — mondják mások —, hiszen a politikai rendszerváltásnak nevezett folyamatban mind Magyarországon, mind a környező országokban a nemzeti kirekesztő ideológiák, az évszázaddal vagy évtizedekkel ezelőtt elmenilt gondolaü sémák jelennek meg a közgondolkodásban („magyar magyar", „igazi magyar" „igazi román", „zöld román", „igazi szlovák"). A magyar történészek világtalálkozóján ma ugyancsak nem kerülhetjük meg a rendszerváltás és magyarsághoz tartozás összefüggését érintő néhány kérdés feltevését. Tegnap és ma Szakítanunk kell nemzetfelfogásunkban az egyoldalú államközpontúsággal, szakítanunk kell azzal az évszázados európai és magyar hagyománnyal, amelyik a nemzetet teljesen azonosította az adott államterületen élők közösségével — mondottuk 79S6-ban a magyar történészek első világtalálkozóján. A Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Szovjetunióban ugyanúgy a nyugati államokban élő magyarok szerves részei a magyar kultúmemzetnek, amellett, hogy Románia, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia, Ausztria vagy éppen az Egyesült Államok derék adófizető polgárai. Egyszer és mindenkorra lemondani minden államhatár kiigazítási szándékról, úgymond „reményekről". De: egyszer és mindenkorra határozottan fellépni ennek a nemzeti űsszetariozandóságnak egyértelmű, kétségbevonhatatlan elismertetése érdekében. Es: egyszer és mindenkor tudomásul kell vétetni itthon is: a magyar államon belüli románoknak, szlovákoknak, németeknek, délszlávoknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy szlovák stb. kultúrájukat (nyelvüket, szokásvilágukat stb.) szabadon kiélhessék, ápolhassák. És szabadon ápolhassák kapcsolataikat a szomszédos államokban élő azonos nemzetiségűekkel, románokkal, szlo-vákgkkal stb. Új nemzetfogalomra van szükségünk, mondottuk, melyet nem utolsósorban a történettudománynak kell megalapoznia. Szakítani az ún. származásazonosságon vagy az őshonosságon alapuló nemzetfelfogással, amely térségünkben az utóbbi évszázadban általánosan elfogadott volt és elfogadott ma is. Szakítani kell a marxizmusban egyoldalúvá növesztett, mindenütt osztálymeghatározottságot kereső felfogással és szakítani a szovjet marxizmussal abban is, hogy az államhoz tartozást a nemzethez tartozás fölé emelte. Részeként annak a politikának, amelyik a centralizált igazgatást, az állami adminisztráció mindenhatóságát tekintette az ún. igazságosan szabályozott társadalom természetes keretének; és részeként annak a katonai-politikai zónapolitikának, amelyik a térség államai között a különállást erősebbé tette, mint az bármikor korábban volt; és az állami határok szigorú lezárásával, a külföldi utazások korlátozásával lehetetlenné tette az itt élő népek egymás közötti szabad forgalmát, a rokoni, baráti vagy éppen a nemzeti azonosság meg-tart<1sához szükséges kapcsolatok ápolását. És fel kell hagyni azzal az „ideológiai-politikai" gyakorlattal, amelyik az államhatároktól független nemzeti azonosság ápolását nem jogos emberi igénynek, hanem nacionalizmusnak nevezte. 1992-ben megszűntek a beutazási nehézségek, az ideológiai-politikai fenntartások, amelyek a nyugatra szakadt magyarság egy részét távol tartotta tőlünk. És megszűntek a szomszédos országokban is a kiutazást gátló akadályok, ami távol tarotta tőlünk a romániai, csehszlovákiai, szovjetunióbeli magyarságot A világ magyarságának összetartozását újra kell gondolni, intézményeit új alapokon felépíteteni. Ki a magyar? Magyarsághoz tartozásról, fogalomtisztázásról itt most hosszú, történelmi elemzések helyett csak néhány kérdést tehetünk fel, s inkább csak önmagunknak. Állam — haza — nemzet Ha ma végre tudomásul vesszük, hogy a térségben az államterület nem esik egybe a nemzetek települési-területi elhelyezkedésével, s hogy az állam fogalmától el kell választani a nemzet fogalmát, akkor könnyű belátni: az állampolgárság és nemzethez tartozás is két különböző típusú viszony egyén és közösség között Talán lassan azt is elfogadja közönségünk, hogy a magyarországi állampolgárok egy részének ugyanúgy emberi joga magát szintén románnak, szlováknak stb. vallani, mint az erdélyi magyarok vallják magukat büszkén magyarnak. De még sokáig fog tartani, míg a Magyarországra átrándulő erdélyi magyarokat itthon közönségünk megkérdezés nélkül ,jomán"-nak nevezi — min- • A magyar történészek hamadik világtalálkozóján — 1992. augusztus 17-én — elhangzott beköszöntő szöveg rövidített változata. t folytatás 5. oldala,