História 1998. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet 1998/1. szám MŰHELY A magyar állam ezer évvel ezelőtt Politikai és uralmi szervezet az államalapításkor A magyar állam 1000 körül történt megszervezése nem független a magyar társadalom korábbi alakulásától, mely a 895-ben történt honfoglalás előtt Délkelet-Európa steppei térségében, az ókori Szkítia területén következett be. E terület népeinek történetét és társadalmi-politikai szervezetüket csak hézagosan ismerjük, noha idetorkolltak Eurázsia nagy népvándorlásai a Kr. előtti évezredektől. Ezek során a kelet felől nyugatra nyomuló indoeurópai nyelvű nomád irániak (kimmerek, szkíták, szarmaták és alánok) után a Kr. u. 3. századtól kezdve Belső-Ázsia felől török nyelvű népek (hunok, türkök, szabírok, kazárok, avarok, ogur bolgár-törökök, besenyők, végül oguz-úzok, majd kun-kománok) törtek elő, hogy a 13. században a mongol-tatár invázióval lezáruljon a steppei népvándorlások sora. E népvándorlások során alakult ki, főként iráni és ugor szimbiózisban, a magyar (magyer) nép. Kialakulását nevének eredete is tükrözi: a magyar név ugyanis az "ember" jelentésű indoeurópai manu-s szónak az ugor eri "-fi" szóval való összetétele folytán jött létre. Az Ural hegység déli végénél lakó ugor-magyarok számos török törzs, így a több csoportot alkotó ogurok, majd a szabírok és avarok, végül a belső-ázsiai türkök előnyomulása után az általuk leigázott kazár és ogur (bolgár-török) törzsekkel együtt a Türk-Kazár Birodalom alattvalói lettek. Így a hét magyar törzs az onogurokat követően türk-kazár függőségben, ezek politikai szervezése nyomán, s részben uralmi szervezetüket átvéve alakult. Majd olyanféle kettős vezetésű uralmi szervezetet vettek át, amelyben a névleges uralom a kende (kündü) kezében volt, míg mellette a tényleges hatalmat a gyula (jila) címet napjainkig mutatkozó kettős uralom, korunkban a "reprezentáló elnök vagy trónoló király" mellett az "uralmat irányító miniszterelnök vagy teljhatalmú Vezér" változata volt. E kettős vezetés honfoglalás kori formájában a két uralkodó alatt a törzsfők hasonló vezető réteget alkottak, mint a fejlett államokban a különböző főtisztségeket betöltő méltóságok, udvari vezetők.