Bővebb ismertető
Napjainkban szemlélői vagyunk egy nagy múltra visszatekintő nézet, a kettős vagy többszörös honfoglalás elmélete megelevenedésének. Ennek az elméletnek a lényege az, hogy a magyar nép nem a 895-i honfoglalás alkalmával költözött a Kárpát-medencébe, hanem már ezt megelőzően, egy keletről jött népvándorlás során. Abban a tekintetben megoszlik az új nézetet valló kutatók véleménye, hogy egy vagy több korábbi honfoglalást kell-e feltételezni, és hogy mely alkalommal költözött be az a finnugor alapnépesség, amelyet Árpád a honfoglaláskor itt talált.
Ma már nyilvánvaló, hogy a modern nyelvi nemzet fogalmával az ókori és középkori etnikum nem közelíthető meg, és a népvándorlás kori népek etnikai kontinuitásának feltételezése még akkor is kérdéses, ha a név azonos, és a nevet hordó mag bizonyos kontinuitása állapítható meg. A népnevek mögött rejlő etnoszociológiai folyamatok megismerése ugyanakkor hozzájárulhat olyan történeti folyamatok felderítéséhez, amelyek a modern nemzetfogalom torzító szemüvegén át nem érzékelhetők. A konkrét példák előtt a népvándorlás népeiről szólok néhány szót, és arról, hogy mi rejlik a népnevek mögött.