História 2004/1-10./História plusz [antikvár]

ÉVFORDULÓ Nagy Imre kiigazítási Ifísérlete Huzavona, 1853-55 Sztálin 1953. márciu.s 5-én bclcö-vetkczett halála után az SZKP Központi Bizottsága hamarosan megkezdte a „személyi kultusz" bírálatát, következményeinek a felszámolását. A „nagy Sztálin" halála megingatta „tanítványainak" a helyzetét is. Rákosi Munkásröpgyűlésen üzemük és a Ganz Villamossági G ár dolgi Mátyást, az MDP főtitkárát május végén Moszkvába rendelték, és figyelmeztették az előző években elkövetett „hibák" kijavítására. Rákosi hazatérte után csak az MDP Titkárságának június 3-i ülésén ismerte el: a magyar pártvezetők bizonyos „hibákat" követtek el, az ország ügyeiről vitatkoznak lykép, 1950-es évek eleje Az 1953. év krónikája januúr 1. Megkezdődik az Európai Szén- és Acciközösség (]95]) 6 tagállama programjának végrehajtása. (A szervezel a későbbi Európai Unió magja.) január 3. Kémkedés vádjával letartóztatják Péter Gábori, az ÁVH-l vezető altábornagyot. - Ezzel egyidejűleg letartóztatják az NDK szovjetbarálságá-ról ismert külügyminiszterét, G. Dert-ringert és a minisztérium több zsidó származású tisztviselőjét a Nyugat javára folylaloll kémkedés vádjával. (Péter Gábori 1954. március 13-án életfogytiglani büntetésre ítélik.) január 10. A minisztertanács 2/1953. sz. rendelete január 1-jei hatállyal megszünteti a kereseti és vagyonadót, január 15. A Szabad Nép beszámol a szovjetunióbeli készülő orvosperről. „A vadállalias gyilkosok felbujtói Washingtonban vannak. A gyilkos orvosok külföldi kémszolgálat felbérelt ügynökei voltak. A terrorista csoport résztvevőinek többsége kapcsolatban volt a »Joint« nemzetközi zsidó burzsoá-naci-onalista szervezettel, amelyet az amerikai kémszolgálat létesített." január 20. A Szovjetunió kormánya nyilatkozatban közli, hogy Magyarország teljesítette a békeszerződésben a SZU részére megállapított jóvátételt. (Az összegei a SZU több ízben csökkentette és a fizetés haláridejét meghosszabbí-totta.) - Beiktatják D. D. Eisenhowcr amerikai elnököt tisztségébe. 1932 óla most van először köztársaságpárti elnök. Meghirdeti az USA világhatalmi vezető szerepének programját, január 21. A MÁV vezérigazgatója kötelezővé teszi az „elvtárs" megszólítást a vasútnál. január. Az országos influenzajárványban 350 ezren betegednek meg, a szövődményekbe 144-en halnak bele. A helyzetet gyógyszer hiány súlyosbítja, február 1. Anglia és Hollandia partvidékén 1420 óla nem tapasztalt szökőár és vihar pusztít. 1487 személy hal meg, 10 ezer szarvasmarha fullad meg, 200 ezer hektár termőföld kerül víz alá. február 2. Eisenhower elnök kongresz-szusi üzenetéből: „Egyetlen mód van arra, hogy elkerüljük a totális háborút: meg kell nyernünk a hidegháborút." A szovjet hidrogénbomba közeli előállítására hivatkozva kijelenti: a Szovjetunióval a második világháború idején kötött megállapodásokat fel kell mondani, a Vörös Kína ellenében Tajvani kell támogatni. - Az Elnöki Tanács Décsi Gyula helyébe Kovács Bélát „választja" igazságügy-miniszterré. Décsit letartóztatják és 1954. március 13-án a Péter Gáborral azonos perben 10 évi fegyházra ítélik. lakossági adók, 1953 Magyarországon az államosítások nyomán 1949-re átrendeződtek a tulajdonviszonyok, a termelési eszközök zöme állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került. A szűk körre és minimális mértékre korlátozott személyi és magántulajdont tovább terhelték adókkal és más elvonásokkal. Az 1945-t81 1949-ig terjedő időszakban megváltozott adómértékkel működtek tovább a korábbi időszak egyes adónemei (házadó, földadó, együttes kereseti és jövedelemadó). Ezeknek az adóknak jó részét 1949-ben megszüntették, s így némileg egyszerűsödött az ekkor már 53-féle adóból álló adórendszer. 1949-50-től a lakosság által fizetendő három legfontosabb adó: a vagyonadó, az általános jövedelemadó és a kereseti adó volt. Vagyonadó. Az 1947 óta létező vagyonadót fizette minden magyar állampolgár a Magyarországon és külföldön lévő adóköteles vagyontárgyai után, valamint a hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár az itteni és külföldön lévő (!) vagyontárgyai után. A fizetési kötelezettség kiterjedt a magyar állam területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra is, mentesek voltak viszont a szövetkezetek, az állam, a törvényhatóságok és községek vállalatai. Vagyonadót az adóköteles vagyon tiszta értéke után kellett fizetni. Az adóköteles vagyontárgyak közé tartozott az ingatlan, az állatállomány, a gazdasági felszerelés, a gépek, a nem értékesített terménykészletek, továbbá az ipari, kereskedelmi vagy más, hasznot hajtó foglalkozás ingó és ingatlan vagyonban fekvő üzleti tőkéje, továbbá a tőkevagyon (takarékbetétek, értékpapírok, készpénz). A vagyonadó tételeit progresszíven határozták meg, a legalacsonyabb mértéket, 100 Ft-ot a 20 000-25 000 Ft-ig terjedő adóalap után kellett fizetni, a legmagasabb adótételt, 600 000 Ft-ot a 20 millió forint értékű vagyon után. Általános jövedelemadó. Az 1949. január 1-től hatályba lépett általános Jövedelemadót volt köteles fizetni minden magánszemély, akinek az országban fekvő mező- vagy erdőgazdasági ingatlanból, ipari-kereskedelmi üzletből, szellemi vagy más hasznot hajtó foglalkozásból, tőkevagyonból, illetve bármilyen, a rendeletben tételesen fel nem sorolt, más jövedelemforrásból jövedelme volt. Az adót az előző évben megszerzett tiszta jövedelem - azaz a megszerzésre fordított összeggel csökkentett bevétel - után állapították meg. Alacsonyan határozták meg az adóköteles jövedelem alsó határát. Már az 1200 Ft-os jövedelem után 24 Ft-os jövedelemadót kellett fizetni, ezt követően fokozatosan emelkedett az adó mértéke. (Egy művezető fizetése havi 700-900 Ft körül mozgott.) A különböző forrásból származó jövedelmek egy bizonyos összeghatárig azonos mértékkel adóztak, ezen felül viszont a mezőgazdasági ingatlanból származó jövedelmet maga- AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI, 1953 Bevételek Teljesítés 1 000 000 Ft Vállalati adók 29 595,3 Nyereség befizetés 2 557,9 Beruházási hányad 2 398,6 Egyéb vállalati befizetések 99,6 Szövetkezetek adói 1 056,2 Lakosság adói 3 014,4 Államkölcsön bevételek 1 655,4 Hosszú" és közópieiáratú kölcsön visszafizetések 177,8 ÁMG bevételek 472,4 Társadalombiztositási bevételek 2 706,1 Tanácsok saját bevételei 370,6 Egyéb állami bevételek 2 795,9 Bevételek föösszsas 46 900,2 Kiegyenlítő bevételek 2 990,0 Bevételek eovütt 49 890,2 Összesen 49 8qn.2 Fonás: KSH Statisztikai Évfíőnvv. 1953 sabb adóval terhelték (pl. 22 800-24 000 Ft jövedelem után, ha az a mezőgazdaságból származott, 3780 Ft adót kellett fizetni, más forrásból származó jövedelem után csak 3012 Ft-ot). Jövedelemadó terhelte a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos egyes vagyontárgyakat is. Pl. igavonásra használható szarvasmarha után 75-85 Ft, ló, öszvér, bivaly után 115 Ft, vontatógép és cséplőgép után 200-800 Ft-ig terjedő adót kellett fizetni. A közös háztartásban élők együttesen adóztak, s a családfő terhére állapították meg az adót. Az általános jövedelemadó egyes tételeinek, kedvezményeinek meghatározásánál direkt szociális és gazdaságpolitikai szempontokat is érvényesítettek. A rendszer családpolitikai preferenciáit fejezte ki az a rendelkezés, mely szerint az egyébként járó adót, ha az adóalany háztartásához csak egy, vele együtt adózó családtag tartozott, 10%-kal, ha pedig egy sem s az adóalany 30 éves elmúlt és házasságot nem kötött, 20%-kal kellett felemelni. Ha viszont az adóalany háztartásához legalább három családtag tartozott, 20%-kal és minden gyerek után további 5%-kal csökkentették adóját. Kedvezményekben részesítették a földmíves szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tagjait s a mintagazdákat is. Kereseti adó. Az adórendszer harmadik, legfontosabb adónemét, a kereseti adót 1950-ben vezették be. Kereseti adót fizetett az, aki az ország területén kereskedelmi tevékenységet fejtett ki, áru-előállítással nem kapcsolatos ipart űzött, vagy szellemi foglalkozást folytatott. Adófizetés terhelte továbbá az ország területén életjáradékot élvező, valamint találmányi szabadalomért, szerzői jogért ellenszolgáltatást kapó személyeket, s végül mindenkit, akinek egyéb, a rendeletben fel nem sorolt keresetforrásból származott bevétele. Az adó kulcsát tevékenységfajtákként állapították meg. (Pl. az ágytollkereskedő nyersbevétele után 2,5% adót fizetett, a cipőtisztító 7%-ot, a cukrász szeszesital eladásából származó bevétele után 19%-ot, cukorka eladása után 4%-ot, a korcsmáros 21%-ot. A szellemi foglalkozást! adóalany kereseti adója 9%, az íróké, művészeké 6% volt.) Az adó alapját s az adó összegét az adóalanyok bevallása alapján az adóhivatal állapította meg. 1953. január l-jével átalakították a lakossági adórendszert: megszűntették a kereseti és vagyonadót. így 1953-ban a lakosság által fizetett főbb adók az általános jövedelemadó, a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék, a házadó, a gyermektelenek adója, a katonai szolgálatmentességi adó. A lakosságtól adókból és állam-, kölcsönökből befolyó összegek -évi 3-5 milliárd forint - a költségvetési bevételnek átlag 8%-át tették ki. Ez a vállalatoktól származó bevételek után általában a második legjelentősebb tétel volt, s jóval felülmúlta a szövetkezetektől származó bevételeket (1-2%). G. M.