História 2007. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

TARTALOM FIGVElO • Glatz Ferenc: Koszovó és az EU 2 • Takács Miklós: Koszovó/Kosova földje a középkorban 3 • A rigómezei csata és mítosza (T. M.) 5 • Molnár Antal: Az oszmán Koszovó a 15-18. században 6 • Csaplár Krisztián-Seres Attila: Délszláv-albán erőviszonyok az Oszmán Birodalomban 11 • Háborúk a Balkánon, 1878-1913 (O. E.) 12 • A Habsburg Birodalom és a Balkán (SZ. Z.) 14 • Konfliktus egy évszázaddal ezelőtt {Kéri Pál) 16 • Bíró László: Koszovó Jugoszláviában 17 • Koszovó kronológiája, 1988-2007 (B. L.) 21 • Juhász József: A koszovói albánok 1991 után 23 • Réti György: Albánia és a koszovói kérdés 28 • Sz. Bíró Zoltán: Moszkva és Koszovó 30 MAEVARDROKSÉB • VIsy Zsolt: Pécs ókeresztény temetője és sírkamrái 32 • Katus László: Az ókereszténység virágkora a Római Birodalomban 34 Címlapon: A pécsi ókeresztény mauzóleum egyik freskó/a: a bűnbeesés j^enete Támogatóink: nka Nemzeti Kulturális Alap Rallf^ fi 'tai»! 1 mi nynlr História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Demeter Zsuzsanna, Fodor Pál, Kertész István, Sípos Péter, Szász Zoltán, Zsoldos Attila Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin, Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térkép) Szerkesztőségi titkár: Oprán Emese Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj 2007-re: 2900 Ft. Felelős kiadó: História Alapítvány. Szerkesztőség: 1014 Bp., Uri u. 53. Tel.: 224-6700/615, 623, 625; tel./fax: 356-0457. Uvélcím: Pf. 9. Bp., 1250. www.historia.hu Bankszámlaszáma 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Bp., Hercegprímás u. 5. USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Szedés, tördelés: MTA TTI Kiadványcsoport. Nyomdagrafikai előkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomás: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B Terjeszti: LAPKER Rl és alternatív terjesztők. Előfizetésben teijeszti a Magyar Posta Rt. Híriap Üzletág. Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Híriap Centrumnál (Bp., VIII. ker. Orczy tér 1. Tel.: 06-1-477-6388; postacím: Bp., 1900). További információ 06-80-444 444; hiriapelof izetesíáposta. hu Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! HU ISSN 01392409. Index: 25384 Koszovó és a mi Európai Uoiónlc Napldjegptek,199B-200/ 1998. JÚLIUS 6. BERLIN. Mindnyájan ujjongtunk afölött, hogy az európai integráció ismét lendületet kap. De a nyugat-európaiak még nehezen veszik tudomásul, hogy az Elbától keletre több, a történelem során másként szerveződött társadalom él. Hogy itt a nemzetek feletti birodalmak (Habsburg, Oszmán) fennállása következtében nem ment végbe a 19. században a kis etnikai csoportok elnemzetlenítése - ahogy végbement Németországban, Franciaországban, Angliában. Ahol eltűntek - illetve szubkultúrába süllyedtek - nemcsak a kis számú szorbok, hanem a több milliós okcitán, wellsi stb. etnikai kisebbségek is. így azután a 20. századra e politikai nagyhatalmak „joggal" tekinthették magukat nemzetállamnak. Nem is értettek bennünket, Európa keleti feléről jött és az ottani népekről író történészeket: miért kritizáljuk a tökéletesnek tartott „liberális" európai állammodellt - miközben bevezetni kívánjuk nálunk is annak az egyéni szabadságot kimondó alapelveit -, s hiányoljuk, hogy nem ismeri el a különböző kollektívumok (így az etnikai közösségek) kollektív jogait. 1999. JÚNIUS 23. VARSÓ. Mindnyájan ujjongtunk afölött, hogy a világ felemeli szavát a koszovói (jugoszláviai) albánok mellett. Végre a világ is azt mondja: nem tehet az „államnemzet", a szerb azt, amit akar, egy közel kétmilliós kisebbséggel, az albánokkal. Helyes, hogy megakadályozzák az albánok elűzését szülőföldjükről, helyes, hogy azt követelik a jugoszláv államtól: biztosítsa a területi autonómia különböző szintű formáit az albánoknak. De sokan megrendültünk a jugoszláv háború miatt: megdöbbentünk a szerbek elleni légicsapások nyomán kigyulladt városrészek, a rombolások láttán. Úgy éreztük, a szerb nemzet- állami ámokfutás miatt a szerb lakosság békés részének kell „kollektív büntetést" elszenvednie. 2007. JANUÁR 1. Az Európai Unióban még azt vitatják, vajon az unió világgazdasági pozícióromlásában mekkora a 2004. évi keleti kiterjesztés szerepe: a csökkenő nyugat-európai források elbírják-e olyan nagy modernizációs program finanszírozását, mint amelyet a felvett keleti területek kívánnak? De stratégiai szempontok sürgették a további kiterjesztést délkeleti irányba. Románia, Bulgária felvételét világgazdasági-kereskedelmi (szárazföldi és vízi út a délkeleti beltengerekhez), valamint hadászati megfontolások (Oroszországgal szemben) indokolták. De mindenki tudja: elképzelhetetlen, hogy a Balkán-félsziget egyik része (Görögország, Románia, Bulgária) tagja az uniónak, ám a másik része (Horvátország, Szerbia, Montenegró) nem. Konszolidálni kell tehát politikailag az egész Nyugat-Balkánt, beleértve a központi fekvésű Jugoszláviát. Etni-kai-szociális konfliktusaival együtt. 2007. MÁRCIUS 10. Az ENSZ által kiküldött bizottság állásfoglalása értelmében Koszovó nemcsak hogy autonómiát kapna, hanem korlátozott jogú állami szuverenitást is, albán államnyelvvel. (1999 tavaszán még minden nemzetközi fórum Jugoszlávia határainak bármiféle megváltoztatása ellen volt.) A szerbek, a kisebbségek elleni türelmetlenségükkel és népirtásukkal „leküzdötték magukat" 1999-es pozíciójukról. Ma már kénytelenek lemondani az „ősi" területükről, Koszovőról. Nagy tanulság minden „nemzetállami többség" számára „Területrevízió" nincs, az albán többségű területet nem lehet a szomszédos Albániához csatolni - de területi önállóság az van. Es nemcsak autonómia, hanem egy 2 mil-