Múltunk 1996/3. [antikvár]

Részlet: "TANULMANYOK NAGYBALÁZS A NAGYBUDAPESTI KÖZPONTI MUNKÁSTANÁCS MEGALAKULÁSA 1956-BAN Bali Sándornak, a magyarországi munkásság szülöttének és kiemelkedő vezetőjének, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács valóságos irányítójának emlékére Bevezetés Az 1956-os forradalom után negyven évvel, francia nyelvű megjelenése után pedig harmincöttel a magyar olvasó is kézbe veheti e tanulmányt. Gyökeres változásoknak kellett ehhez végbemenniük: szüárdnak tűnő rendszerek összeomlása, hatalmasnak vélt kormányok bukása és letűnése, más rezsimek és kormányzatok színrelépése. Világunk képe mindenestül átalakult. Lehetővé vált, hogy 1956-ról végre az igazat és a valódit mondjuk, egyszersmind tanulságait erre a mostani világunkra is kiterjesszük. Társadalmi és politikai környezetünk mássá lett, ám 1956 mondanivalója s benne, amit e tanulmány legfontosabbnak tart, a szerző szerint ma is éppen olyan érvényű, mint évtizedekkel korábban. Annak idején jó néhányunkat foglalkoztatta az a kérdés, hogy vajon miféle forradalom volt ez a miénk? Bizonyos értelemben mindenki válaszolt erre a saját politikai felfogása és ízlése szerint. S mivel minden történelmi eseményben mindenféle tény megtalálható, kinek-kinek egyéni választása döntötte el számára, hogy a tények közül melyiket tekinti történelminek, így lett ebből a szokásostól eltérő forradalomból hol pusztán egy "nemzeti szabadságharc", hol általában a "nép felkelése", hol pedig egyszerűen az "eszme lázadása", vagy az "értelmiség zendülése". Mindegyik jellemzésben volt valami igazság, következésképpen egyik sem volt igaz. Hiszen Arany 3"