Bővebb ismertető
TANULMÁNYOKJordán GyulaA kínai kulturális forradalom" (1966-1976)A kulturális forradalommal" kapcsolatban Kínán belül és kívül nagyon sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó értelmezés és magyarázat fogalmazódott meg. Nem egyszerűen a történelmi távlat hiányáról van szó, sokkal inkább arról, hogy számtalan tény, dokumentum ismertté válása sem egyszerűsítette az események értékelését, sokdimenziós jellege miatt az eredet, a lefolyás, az eredmények stb. megítélését. Rendkívül zavaró az irracionalizmus tombolása, különösen a kezdeti időszakban mind a jelszavakban, mind a cselekedetekben. Nehéz megérteni, hogy elvont ideológiai tételek és ezek alapján megfogalmazódó vádak hogyan képesek hatalmas tömegeket, nem utolsósorban tanult fiatalokat szinte az eksztázis állapotába Juttatni, kulturális értékek tömeges pusztítására, magas hivatalt viselő, korábban félve tisztelt emberek meghurcolására, ütlegelésére, sőt megölésére késztetni. Nehéz megmagyarázni és megérteni azt az ellentmondást, hogy miközben Mao - nemcsak a forradalom győzelmében játszott szerepe miatt, hanem az 1949 utáni tudatos kampányok eredményeként is - szinte istenként tísztelt és bí-rálhatatlan vezető státuszába emelkedett, rendelkezve a régi császárok minden előjogával, akire minden lényeges döntésnél hivatkozni kellett, olyan elhatározásrajutott, hogy harcot indít a részben általa, részben rá hivatkozva létrehozott rendszer lényeges elemei, az ország által követett társadalmi, gazdasági iránj^onal fontos részei ellen. Az ideológiai tisztaság Jegyében, (vélt és valós) veszélyesnek ítélt tendenciák megakadályozására a tömegekhez fordult, elindítva egy olyan tömegmozgalmat, amely nem mindig az általa elképzelt eredményt hozta, s amely káoszhoz, frakciózáshoz vezetett, olyan következményekhez, amelyek évtizedekre befolyásolták az ország életét.A kulturális forradalom" elemzésénél és értékelésénél' további nehézsé-' A tanulmány az Aula Kiadónál megjelenő, Kína XX. századi történetét tárgyaló könyv egyik fejezetének bővített változata.