'M
M. SZEBENI GÉZA
Kádár János és François Mitterrand három találkozója
Kádár Jánost a szociáldemokrácia fő áramlataitól legfőképpen az választotta el, hogy a termelőeszközök tulajdonlásáról, illetőleg a parlamenti demokrácia szabályai szerint működő politikai rendszerekről más felfogást vallott. E tekintetben semmiféle engedményre nem volt hajlandó. A munkásmozgalom reformista szárnyával való együttműködésre politikai pályájának korai szakaszában csak annyiban mutatott készséget,...
'M
M. SZEBENI GÉZA
Kádár János és François Mitterrand három találkozója
Kádár Jánost a szociáldemokrácia fő áramlataitól legfőképpen az választotta el, hogy a termelőeszközök tulajdonlásáról, illetőleg a parlamenti demokrácia szabályai szerint működő politikai rendszerekről más felfogást vallott. E tekintetben semmiféle engedményre nem volt hajlandó. A munkásmozgalom reformista szárnyával való együttműködésre politikai pályájának korai szakaszában csak annyiban mutatott készséget, amennyiben elfogadták a „munkásegység" bolsevik modelljét. Az e kereteken kívül maradt „jobboldali" szociáldemokrata erőket ellenségnek tekintette, s később, adott esetben, rendőri erővel is fellépett ellenük. Álláspontját - hatalomra kerülését követően - igen érzékletesen közvetítették a két magyar munkáspárt egyesülésének tizedik évfordulójára kiadott tézisek,^ melyek leszögezték: az 1956-ban újjászerveződő szociáldemokrácia legnagyobb bűne az SZDP megalakítása volt, ez jelentette a legnagyobb veszélyt a szocializmusra, minthogy a munkásegység ellen irányult. A 20. században nem első alkalommal történt, hogy a kommunizmus legveszélyesebb ellenségének a szociáldemokráciát kiáltották ki, mondván, hogy a „bernsteini reformizmus a fasizmus szálláscsinálója".
Kádár alapfelfogása a kérdésben az évek során nem változott, de mindenképpen árnyaltabbá vált. Az MKP és az SZDP egyesülésének a 25. évfordulója alkalmából adott interjújában^ igen határozottan szögezte le, hogy a munkásmozgalom reformista és forradalmi szárnya között az akcióegység megteremtése elengedhetetlen. Erre a feltételek „ma kedvezőbbek", s újabb példa rá a francia kommunisták és szocialisták közös
1 Idézi Simon István: A „peyerizmus" mint történeti kategória értél
Ablonczy Balázs magyar történész. Kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története. 2011–2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.