Múltunk 2010/2. [antikvár]

Marx: tegnap, ma. Holnap?Elképzelhető, hogy 20 évvel a rendszerváltás után már sokakat emlékeztetni kell arra, milyen jelentősége volt valamikor Marx ás Engels munkásságának a tudományonban. Miként mérték a világot az ő gondolataikhoz, miként tekintették műveiket a tudás alapjának. Noha az idő előrehaladtával ez a kényszer - Magyarországon legalábbis - sokat enyhült, a politika számára Marx és Engels lényegében a rendszer bukásáig megkerülhetetlen maradt, amint ez Gerald Hubmann következőkben közölt írásából is kiderül. Paradox módon pontosan ez a politikai szerep és jelentőség (amely nem volt teljesen idegen az eredeti marxi intencióktól sem) tette és teszi nehézzé munkásságuk kritikai megítélését a létrehozóik szándéka szerint az ő tanaikra alapozott rendszer véget értével. A politikai célok bukásának tükrében nehéz amellett érvelni, hogy a művek tartalma - részben önmagukban, részben történeti kontextusban - túl egy politikai mozgalomban játszott szerepükön, más szempontból is értékes és értékelésre méltó. Mindazonáltal három írásból álló összeállításunk ez utóbbihoz szeretne hozzájárulni.Szalai Miklós tanulmánya a marxizmus történelemfelfogását, pontosabban a történelmi materializmus kortárs történészek által képviselt különböző felfogásait mutatja be. Kiindulópontja Marx történelemfelfogása, melyet a termelőerők szakadatlan fejlődése határoz meg, ebbe ágyazódik az osztályharc, ami ennek a fejlődésnek a kifejeződése is. A főként angolszász szakirodalmat áttekintve arra a következtetésre jut, hogy ez a két tényező nem játszik olyan egyetemes magyarázó szerepet a történelemben, mint amit a marxizmus neki tulajdonít. Ebben a formában lényegében csak a kapitalizmus esetében látszik elfogadhatónak, nem pedig az egész történelem magyarázójaként. Gerald Hubmann írása az általa is szerkesztett Marx-Engels Összkiadás viszontagságos történe-