Bővebb ismertető
tanulmanyok
HOLLÓS ERVI N — LA JTAI VERA:
A NEMZETKÖZI OSZTÁLYHARC ÉS MAGYARORSZÁG
1956 ŐSZÉN
Az októberi fegyveres támadás jellegéről
1956. október 23-áról 24-re virradó éjjel Washingtonban, a Fehér Ház elnöki rezidenciájában megjelent Allén Dulles, a Központi Hírszerző Iroda igazgatója. Felkeltette az elnököt, és örömében könnyezve közölte vele, hogy Budapesten kitört a forradalom.1
Örömével, lelkesedésével Allén Dulles nem állt egyedül. A vezető tőkésországok politikusai, vezetői ugyancsak messzemenő rokonszenvvel, együttérzéssel foglaltak állást. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az elsők között ajánlotta fel segítségét, s ezt követően több ízben is síkraszállt a „forradalom" mellett.
Szó, ami szó, kissé különösnek kell tekinteni a Cl A igazgatójának könnyekig ható örömét egy forradalom kitörése hallatán, mint ahogy hasonlóan különös, hogy a különböző politikai irányzatot képviselő olyan burzsoá lapok, mint a Le Monde, a Figaro, a Neue Ziircher Zeitung, a The Times, ill. a Szabad Európa Rádió (SZER), s a washingtoni rádió oly nagy mértékben lelkesedett egy általuk forradalomnak, szabadságharcnak minősített eseményért.
Ez a jelenség elmélkedésre késztette az események 20. évfordulóján megjelent cikk szerzőjét is: ,,A kétkedők joggal tehetik fel a kérdést: egy rövid, sikertelen fölkelés évfordulóját a demokratikus világban miért kell megbecsülni? . Ezt sokan különösnek tarthatják, minthogy a forradalom csupán nem egészen két héten át tartott."2
Nos, a kérdés éppen ez: miért üdvözölte akkor oly lelkesen a polgári világ a magyarországi fölkelést, és miért ápolja még ma is oly buzgón az emlékét, ha — mint mondják — ez a fölkelés igazi népforradalom volt, sőt a BBC-nek az események 10. évfordulóján sugárzott adása szerint egyenesen ,,a világ első kommunista forradalma". Tegyük hozzá, hasonló értékelést adott a tíz évvel később, 1976. szeptemberé-
1 Herman Finer: Dulles over Suez. London, Heineman 1964. 38. o.
2 New York Times, 1976. október 25.
ÍEt>