Politikatudományi Szemle 1999/3. [antikvár]

TANULMANYOKIvOÍMí't/ VIri'íl,'i' !'!í 1 s'i í 1 't1FRIEDBERT W. RÜBAz állami intézmények kiépülése a posztkommunista demokráciákban*Melyek azok a funkciók, illetve feladatok, amelyek az államot olyan nagy jelentősséggel ruházzák fel a demokratikus átalakulás és a piacgazdaságra történő átmenet során? Mi a magyarázata annak, hogy egyes országok sikeresebbek a kommunista állam modern állammá történő átalakításában, mint mások, és melyek azok a tényezők, amelyeknek köszönhetően az államépítési folyamatnak ehérő eredményei lehetnek? Mi az oka annak, hogy egyes országok fennmaradnak, míg mások összeomlanak? Ezek azok a fő kérdések, amelyekre az alábbiakban megpróbálok válaszolni.A posztkommunista országoknak az államépítés előrehaladottsága szempontjából történő összehasonlításához először abból a koncepcióból kell kiindulnunk, amely egyrészt meghatározza az egyes konkrét esetek között fennálló különbözőségek főbb összetevőit és másodszor meg-' bízhatóvá teszi az egyes esetekre érvényes összetevők jellemzőit.iV1. AZ ALLAM SZEREPE: AZ UJ DEMOKRÁCIÁK MEGTEREMTÉSE ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSAElső ránézésre nincs szoros összefüggés a liberális demokrácia és a modern állam között. A liberális demokráciák az államtól való szabadságra törekszenek, mivel az államot, különösen az erős államot, a liberális de-* A Collegium Budapest az 1998/1999. kutatási évben hozta létre az Intézményépítés az új demokráciákban" nevű kutatócsoportot az Európai Közösség támogatásával. A kutatócsoport tagjainak munkái közül a Politikatudományi Szemle 1999/2. számában Tőkés Rudolf tanulmánya jelent meg; most Friedbert Rüb előadásának szerkesztett változatát közöljük. A kutatócsoport állandó tagja volt még Berke Barna (ELTE Állam és Jogtudományi Kar) és Marina Blagojevic (Belgrád).