Társadalom és honvédelem 2007/1. [antikvár]

TANULMÁNYOK Vida Csaba A SZLOVÁK-MAGYAR FEGYVERES KONFLIKTUS 1939 TAVASZÁN A „MALA VOJNA", AVAGY AZ UNG-VÖLGYI HADMŰVELETEK 1939 tavaszán, a második világháborút megelőzően, a létrejövő Szlovák Köztársaság és a Magyar Királyság közti fegyveres konfliktus a magyar hadtörténelem kevésbé feldolgozott része.' A történészek a konfliktust többnyire összevonják a Kárpátalja visszafoglalására indított katonai müvelettel, azonban mind céljában, mind pedig idejében eltért attól. Ezzel szemben Szlovákiában a háború kiemelt szerepet kapott a hadtörténelmi kutatásokban, különösen az 1998 előtti időszakban, amikor azt politikai célokra is felhasználták.^ A szlovák történelemtudomány az 1993-as évet követően a fegyveres konfliktust a szlovák hadtörténelmi hagyományok, a tradíció egyik központi elemének tartja, mert a konfliktushoz köthető a szlovák haderő megalakulása és elsö fegyveres harca. Ezzel párhuzamosan magyar szempontból is fontos eseménynek tekinthető, mert az addig fegyveres konfliktusok nélkül zajló terület-visszacsatolási műveleteket követően a Magyar Honvédség először kényszerült komolyabb fegyveres harcra. A Magyar Légierő ekkor esett át az első meghatározó légi ütközetein. A magyar bombázó repülőgépek ekkor hajtották végre első jelentősebb légicsapásukat. A konfliktus elnevezésében is vannak viták, mert a szlovák történészek „Kis Háborúnak"^ nevezik a két ország közötti katonai konfliktust, míg a háború politikai hátterét feldolgozó magyar történész nem tekinti háborúnak bár 2 Az elmúlt években Magyarországon összesen egy szerzőtől jelent meg több tanulmány a fegyveres konfliktusról. Janek István a konfliktus politikai hátterét kutatta, kiemelten külügyi dokumentumok alapján. 1998-ig a Meéiar-korraányzat kiemelt szerepel tulajdonított a konfliktusnak. Az évlbrdu-lók alkalmával miniszteri rendeleteket hoztak, valamint megemlékezéseket taitottak. Kis háború - „Malá Vojna",