Társadalom & Politika 2006. február [antikvár]

Tisztelt Olvasó!Az első lépések nehézségei után, tanulva saját hibáinkból és az építő jellegű kritikákból, a jövőben szeretnénk még színvonalasabbá tenni a kiadványt. Az eddigi visszajelzések nagyon biztatóak, mind a folyóirat megszületését, mind elképzeléseinket, mind a Társadalom & Politika céljait, egyfajta társadalomtudományi diskurzus szükségességét illetően.A szerkesztőségnek új tagja van Tamás Veronika, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi doktori iskola PhD hallgatója személyében. A tanácsadó testület is bővült, két neves politológus, Csizmadia Ervin és Navracsics Tibor lett a tagja, s segíti munkánkat a jövőben is.Jelen szám öt tanulmányt mutat be. Először Takács Viktória Ágnes vizsgálja meg a francia Szocialista Párt belső konfliktusait, különböző irányzatait - az Európai Alkotmányos Szerződés elutasítását követő időszakot vizsgálván. Bár időközben nyilvánvalóvá vált, hogy nem következik be, a cikk írásakor reális lehetőség volt arra, hogy az európai kérdés mentén szakadás következzen be a francia szocialistáknál. Tamás Veronika tanulmányában a legfőbb ügyész tisztségét és a tisztséget 1990 óta betöltő két személyt tette meg kutatása tárgyának. A dolgozat azt vizsgálja, hogy politikai szereplő-e a legfőbb ügyész. Farmasi József - az ezredforduló táján újból az érdeklődés középpontjába került nemzeti jelképet - a magyar koronát és a szentkorona-eszme változásait vizsgálja, nagyobb hangsúlyt helyezve a tan Horthy-korszakban betöltött szerepére. Ablaka Gergely kutatási területe Irán, az iráni politikai rendszer, a perzsa állam és a térség biztonságpolitikai kérdései. Szerzőnk ez alkalommal egy nagyon érdekes területet vizsgál: Irán és az internet kapcsolatát, a világháló megjelenésének különböző olvasatait az iszlám köztársaságban. Maczák Márton a 1982-ben Nagy-Britannia és Argentína között kirobbant falklandi-háborút mutatja be, illetve a konfliktus jogi aspektusait a konfliktust kiváltó különböző jogértelmezéseken keresztül.