Történelmi Szemle 1977/3-4. [antikvár]

Részlet: Tanulmányok ORMOS MÁRIA Az ukrajnai francia intervencióról és hatásairól Közép-Európában, 1918 október-1919 április Adalékot kíván szolgáltatni ez a cikk ahhoz a nagyméretű munkához, amelyet a történészek az 1917-ben létrejött szovjet hatalom intervenció ellenes küzdelmének állomásait és részletét összefogó szintézist előkészítendő végeznek.1 A beavatkozás egyik, kétségkívül jelentős tényezőjének, a francia vezérkarnak dél-oroszországi intervenciós terveit, előkészületeit, valamint az intervenció egynémely közép-európai következményét kívánja bemutatni. A kérdésre vonatkozó feldolgozások,2 valamint irat-publikációk mellett e tanulmány döntő mértékben a francia Szárazföldi Hadsereg levéltárának (Armée de Terre, Service historique), valamint a külügyminisztériumnak (Archives diplomatiques) az iratanyagára támaszkodik. Kapcsolódik azonban azokhoz a munkákhoz is, melyeket a történészek általánosságban a békekonferenciának és az úgynevezett „bolsevik" vagy „orosz" kérdés vitáinak szenteltek,3 valamint mindazokhoz a feldolgozások- 'A nagyvolumenű szovjet történeti irodalomból elsősorban az alábbi művekre hivatkozunk: CoBeTcio?) Pocchji hkanhtajihcthweckhíi mhp b 1917—1923 rr.,M. 1957; McTopun CCCP, BTopaa cepnji, T. VII. Ot BejiHKOü OKTOSpbCKOíí CoquajracnmecKOH Pcboj[iol(hh ao Haumx AHefi, BejiHKan OicraGpbCKaH CouHajincTHHecKaji PeBOJiionra h rpa>K/ianCKaji BOÜHa b CCCP 1917—1920 rr. M. 1969; — Hctophji rpa>KflanCKOH bohhh b CCCP, T. 3. YnpoieHHe CoBeT-CKOH BJiaCTH, HaiajIO HHOCTpaHHOH HHTepBeHI^HH H rpa>KflaHCK0H BOMHbl (HOHÖpb 1917 r. — MapT 1919 r.) M. 1957; H. H. Cynpymmo : OMepKH hctophh rpaHCflaHCKOií bohhm h hho-CTpaHHoii BoeHHOH HHTcpBeHijMH Ha YicpaHHe, M. 1966. 2 Francia részről elsősorban a Les Armées Françaises en Orient apres l'armistice de 1918 par le Général Jean Bernachot. II. L'Armée du Danube, l'Armée Française d'Orient (28 octobre 1919—25 janvier 1920). Paris. 1970 és Général Paul Azan: Franchet D'Esperey, Paris. 1949 c. kötetek nyújtanak forrásértékű tájékoztatást, az előbbi levéltári iratok bőséges közlése, az utóbbi Frachet D'Esperey magániratainak felhasználása révén. Francia forrásokat tesz közzé Litván Gy.; Documents des relations franco-hongroises des années 1917—1918 címen (in: Acta Histo-rica, Tomus XXI. Nr. 1—2, 1975, 183—207): Ld. még: Litván Gy.: Az első világháború és az 1918—1919-es forradalmak magyar vonatkozású anyagai a francia levéltárakban (kutatási beszámoló), in: Történelmi Szemle, 1973. 1—2. sz. 265—272. 3 Ezek közül itt A. Mayer: Politics and Diplomacy of Peacemaking. Containment and Conterrevolution at Versailles, 1918—1919. New York. 1969 c. munkájára hivatkozunk, mely eleddig a konferencia problematikájának legátfogóbb elemzésére törekszik, valamint a magyarnyelvű irodalomból: L. Nagy Zsuzsa: Az „orosz kérdés" a párizsi békekonferencián, in: ötven év. A Nagy Októberi és a magyarországi forradalmak (Szerk. L. Nagy Zsuzsa és Zsilák András), Bp. 1967, 145—179. Nem áll módunkban e helyen a gazdag nemzetközi és magyar irodalom felidézése. Jelezzük mégis azokat a munkákat, melyekre elsősorban támaszkodtunk, míg további kiadványokra, melyek témák szempontjából valamely részletkérdésben voltak jelentősek, a lábjegyzetekben talál utalásokat az olvasó, ugyanúgy, miként a felhasznált dokumentumkiadványok adataira. A szovjetellenes intervencióval kapcsolatban általában: L. Fischer: The Soviets in the World Affairs. A History of the Relations between the Soviet Union and the Rest of the World, I. k. Princeton. 1951; B. E. Stein: Die „russische Frage" auf der Pariser Friedenskonferenz, 1919— 1920. Leipzig. 1953; R. D. Warth: Soviet Russia in World Politic. New York. 1954 (1918 márci-