Történelmi Szemle 2009/2. [antikvár]

TANULMÁNYOK KÖRMENDI TAMÁS A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban* jVIagyarország tatárjárás előtti történetének eseményei közül kevés váltott ki akkora visszhangot korának európai történetírásában, mint II. András király első feleségének' erőszakos halála. A híres merénylet főbb mozzanatait már a 19. században megnyugtatóan tisztázta a kutatás. Eszerint 1213. szeptember 28-án néhány magyar előkelő, köztük Turoy fia Péter ispán, Kacsics nembéli Simon és a korábbi nádor, Bánk ugyancsak Simon nevű veje - kihasználva a Halics ellen háborúba induló II. András király távollétét - a pilisi erdőben megrohanta a királyné sátrát; Getrúdot lekaszabolták, a környezetében tartózkodó Berthold kalocsai érsek és a szintén Magyarországon időző VI. Lipót osztrák és stájer herceg pedig csak nagy nehezségek árán tudott elmenekülni. A királynét a pilisi ciszterciek monostorában temették el.^ Mint arra a szakirodalom már többször rámutatott, a királynégyilkosság hátterét és részleteit elbeszélő forrásaink eltérő módon láttatják, s adataik nem egyszer szögesen ellentmondanak egymásnak: a szűkszavú, szenvtelen híradások mellett éppúgy akad közöttük Gertrúd alakját makulátlan tisztaságúra fényező, sőt a szentség hírébe öltöztető, nyilvánvalóan elfogult beszámoló, mint a gyilkosokat mentegető védőbeszéd, amely burkoltan arra céloz, hogy a királyné külön- I ¦ j * Jelen dolgozatom eredeti formájában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2008 júniusában megvédett, Az Imre, III. László és II. András magyar királyok uralkodására vonatkozó nyugati elbeszélő források kritikája c., Sahin-Tóth Péter-díjas bölcsészdoktori értekezésem egyik fejezetét alkotja. Témavezetőmnek, Bertényi Iván egyetemi tanárnak (ELTE BTK), valamint opponenseimnek: Draskóczy István egyetemi docensnek (ELTE BTK) és Zsoldos Attila címzetes egyetemi tanárnak (MTA Történettudományi Intézete) ezúton is köszönöm értékes tanácsaikat. 1 Életrajzi adatait \á. Almási Tibor. Gertrúd. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). ( = KMTL) Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál-Makk Ferenc. Bp. 1994. 234.; Zsoldos Attila-. Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Bp. 2005. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.) 190. 2 Alfons Huber: Studien über die Geschichte Ungarns im Zeitalter der Arpaden. Archiv fü: Österreichische Geschichte 65(1884) 163-175.; Wertner Mór. Az Árpádok családi története Nagybecskerek, 1892. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) 419-421.; Patder Gyula-. A ma gyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I-II. Bp. 1899., II. 52-53., 495-496. (53. jegy zet); Mátyás Flórián: Népmondák és történeti adatok Gertrúd királyné erőszakos haláláról. Szá zadok 41(1907) 873-886. TÖRTÉNELMI SZEMLE LI (2009)2:155-193