Történelmi Szemle 2020/3. [antikvár]

TANULMANYOK A BUDAI KÁPTALAN ORSZÁGOS HATÁSKÖRÉNEK KEZDETEI RIBI ANDRÁS THE BEGINNINGS OF THE NATIONAL COMPETENCE OF THE CHAPTER OF BUDA By analysing the reports made by the chapter of Buda between 1301 and 1460, the paper seeks to answer the question of how the institution's national competence as a place of authentication had emerged by the late Middle Ages. After an early start in the mid-fourteenth century, an important step was the move of the royal court to Buda around 1385, but then a royal decree that can be dated to 1397 and the foundation of the university at Óbuda blocked the process. Thus, it was only after 1437 that, parallel to the changing course of domestic politics, intensive activity on a national scale began. Keywords: chapter, reports, national competence, Buda, Middle Ages Palicsnai Péter esztergomi kanonok egy 1460. május 6-án, Sienából keltezett levelében számolt be az esztergomi káptalannak arról, mi történt a régóta húzódó sasadi tizedper ügyében a római Kúrián, majd javaslatokkal látta el egyházát keresetük megfelelő összeállítása érdekében. A tanácsok között előkelő helyen említi a kánonjogi doktorátussal is rendelkező kanonok,' hogy a szokásjog értelmében a vizsgálatok és eltiltások ügyében csak az óbudai - de önmagát mindvégig budainak nevező - és a fehérvári társaskáptalanok járhatnak el az egész ország területén.^ Ekkor tehát egy jogban igen jártas személy számára már tudvalevő volt az a kiváltság, amelyet később törvények is említettek,^ az utó- Ribi András, tudományos segédmunkatárs, MTA-PTE-ELTE Középkori Magyar Egyházi Archontológia 1000-1387 Kutatócsoport. A tanulmány az MTA-PTE-ELTE Középkori Magyar Egyházi Archontológia 1000-1387 Kutatócsoport (1421707) támogatásával készült. Személyére lásd C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás. Bp., 2015. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 7) 139.28. sz. quia nec capitula nec conventus extra comitatum possunt mittere homines suos ad inquirendum vei inhibendum demptis paucis capitulis Weteribudensis et Alberegalis, ut est de consuetudine regni Unga-rie " C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században. U. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája". Bp., 2015. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquidendam 8) 142. „De capitulo Bcsznensi statutum est, quod ex quo eius canonici totaliter destructi esse dignoscuntur, pro reformaticne illius ecclesie, que in honorem sancti Petri constructa est, habeant facultatem ubique per to-tum regnum pro testimonio capitulari ambulare adinstar capituli Budensis" 1498. évi 12. tc. Deaeta regni mediaevalis Hungáriáé. The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary. I-VI. Ed. János M. Bak - Leslie S. Domonkos - Paul B. Harvey Jr. Los Angeles, 1989-2012. (The Lawis of Hungary. Series 1/3) III. (1458-1490) 94-95. VÖ. az esztergomi káptalannak országos hatáskört engedélyező 1556. évi 39. cikkellyel. CorpusJuris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895.1-XX. Szerk. Márkus Dezső et al. Bp., 1896-1901. IV. (1526-1608. évi törvényczikkek) 416. TÖRTÉNELMI SZEMLE • LXII (2020) 3:371-398 371