Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A Zichy-barlang új szakaszának fettárása.
Irta: dr. Kessler Hubert.
A Földtani Intézet 1942. évi barlangkutatásai újra olyan eddig ismeretlen, földalatti, természeti kincseket tártak fel, amelyek a hazai turistaság érdekkörébe esnek és számára új, hálás feladatokat tartogatnak. A turistaságot közelről érintő eredmények egyike az, hogy sikerült a révi Zichy-barlang eddig ismert végét jelző szifon mögött új, páratlan szépségű barlangszakaszokat felfedezni. Az újonnan feltárt járatok cseppkőképződményeivel Hazánkban csak az aggtelekiek vetekedhetnék, ezért remélem, hogy a Zichy-barlang rövidesen az eddiginél méltóbb helyet foglal el az ország idegenforgalmi értékei között. A Zichy-barlang részletes leírása az Erdélyi Kárpát Egyesület kiadásában jelent meg. (Czárán Gyula: A révi Zichy-cseppkőbarlang Kolozsvár. 1905.), ezért az eddig ismert szakaszokat bővebben nem ismertetem most. A Zichy-barlang mesterségesen kitágított bejárata a Révi-szoros legvadregényesebb szakaszában, a MÁV „Zichy-barlang" megállójával szemben, kb. 295 m tszf. magasságban nyílik. A barlangnyílásból állandóan bővizű patak folyik. Vize rövid felszíni folyás után 12 méteres vízesés alakjában a Sebes-Körösbe zuhan. A mésztartalmú vízből a vízesésnél mésztufa válik ki, de a pataknak ezt a maga előtt épített mésztufapadját lent a Sebes-Kőrös eróziója állandóan támadja. Az egyre áthajlóbbá váló mésztufasziklák időnként .a folyóba zuhannak. A barlangi patak eme építő és a Kőrös romboló munkájának versengésében alighanem a folyó marad a győztes, ha a vízesés alatti részt megfelelő partvédelmi berendezésekkel hamarosan meg nem védik. A régen egészen szűk barlangnyílást 1903-ban Czárán Gyula, a kiváló Biharfeltáró robbantotta ki és akkor tárták fel a barlang elülső, kb. 400 m hosszú szakaszát, amelyet a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tettek. Ennek a szakasznak a végén kb, 6 méteres mélységbe kellett a patakhoz leereszkedni, Czárán kutatótársa, Handl Károly innen összerakható csónak segítségével később még újabb, fél kilométeres barlangszakaszt tárt fel. Ennek végén azonban mély tó állta útját. A tó túlsó végén a barlang egyre alacsonyabban leereszkedő boltozata mélyen a víz alá hajolt, szifont alkotott, s az minden további feltáró kísérlettel dacolt. Ezt a tavat, illetve a tavat határoló sziklafalakat kellett elsősorban alapos vizsgálat alá venni. Erre a célra szolgáltak azok a titokzatos bádoghengerek, amelyeket szállításuk közben hol újfajta tejeskannáknak, hol robbantószereknek néztek. Négy ilyen légmentesen leforrasztott bádoghengert derekamra csatoltam és belegázoltam a tó kristálytiszta, de sajnos jéghideg vízébe.
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.
Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.
1959–1960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.Sisyphus (1974)
1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.
Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.
1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.