Turisták Lapja 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a könyvből: A Zichy-barlang új szakaszának fettárása. Irta: dr. Kessler Hubert. A Földtani Intézet 1942. évi barlangkutatásai újra olyan eddig ismeretlen, földalatti, természeti kincseket tártak fel, amelyek a hazai turistaság érdekkörébe esnek és számára új, hálás feladatokat tartogatnak. A turistaságot közelről érintő eredmények egyike az, hogy sikerült a révi Zichy-barlang eddig ismert végét jelző szifon mögött új, páratlan szépségű barlangszakaszokat felfedezni. Az újonnan feltárt járatok cseppkőképződményeivel Hazánkban csak az aggtelekiek vetekedhetnék, ezért remélem, hogy a Zichy-barlang rövidesen az eddiginél méltóbb helyet foglal el az ország idegenforgalmi értékei között. A Zichy-barlang részletes leírása az Erdélyi Kárpát Egyesület kiadásában jelent meg. (Czárán Gyula: A révi Zichy-cseppkőbarlang Kolozsvár. 1905.), ezért az eddig ismert szakaszokat bővebben nem ismertetem most. A Zichy-barlang mesterségesen kitágított bejárata a Révi-szoros legvadregényesebb szakaszában, a MÁV „Zichy-barlang" megállójával szemben, kb. 295 m tszf. magasságban nyílik. A barlangnyílásból állandóan bővizű patak folyik. Vize rövid felszíni folyás után 12 méteres vízesés alakjában a Sebes-Körösbe zuhan. A mésztartalmú vízből a vízesésnél mésztufa válik ki, de a pataknak ezt a maga előtt épített mésztufapadját lent a Sebes-Kőrös eróziója állandóan támadja. Az egyre áthajlóbbá váló mésztufasziklák időnként .a folyóba zuhannak. A barlangi patak eme építő és a Kőrös romboló munkájának versengésében alighanem a folyó marad a győztes, ha a vízesés alatti részt megfelelő partvédelmi berendezésekkel hamarosan meg nem védik. A régen egészen szűk barlangnyílást 1903-ban Czárán Gyula, a kiváló Biharfeltáró robbantotta ki és akkor tárták fel a barlang elülső, kb. 400 m hosszú szakaszát, amelyet a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tettek. Ennek a szakasznak a végén kb, 6 méteres mélységbe kellett a patakhoz leereszkedni, Czárán kutatótársa, Handl Károly innen összerakható csónak segítségével később még újabb, fél kilométeres barlangszakaszt tárt fel. Ennek végén azonban mély tó állta útját. A tó túlsó végén a barlang egyre alacsonyabban leereszkedő boltozata mélyen a víz alá hajolt, szifont alkotott, s az minden további feltáró kísérlettel dacolt. Ezt a tavat, illetve a tavat határoló sziklafalakat kellett elsősorban alapos vizsgálat alá venni. Erre a célra szolgáltak azok a titokzatos bádoghengerek, amelyeket szállításuk közben hol újfajta tejeskannáknak, hol robbantószereknek néztek. Négy ilyen légmentesen leforrasztott bádoghengert derekamra csatoltam és belegázoltam a tó kristálytiszta, de sajnos jéghideg vízébe.