Bővebb ismertető
MEDVEBŐREgyszer beharangoztuk, aztán el-nézést kértünk, nnert előre ittunk Ia medve bőrére. Másodszor márptnem harangoztunk, így nem kel-- - 'lett elnézést kérnünk azért,hogy színes lesz a Magyar VADÁSZLAP.Ha őszinte szeretnék lenni, akkor bevallanám, hogy ezúttal majdhogynem akaratunkon kívül lett színes a lap borítója és alakult át a lap formátuma. Az történt ugyanis, hogy a Magyar Nemzet c. napilap új gazdára talált, és az új gazda jelezte az Athenaeum Nyomdának, áprilistól nem tart igényt a szolgáltatására, azaz a napilap gyártására. Mivel a napilappal azonos gépen nyomtatták a VA-DÁSZLAP-ot, a gép kapacitásának igen jelentős megcsappanása miatt az Athenaeum Nyomda logikus döntést hozott: leszereli a gépet. S ha leszerelik a gépet, nem készülhet rajta a VADÁSZLAP sem.Az elmúlt hónapban sokat törtük a fejünket, mit tegyünk? Tartsuk meg az eredeti formát, s ehhez keressünk nyomdát vagy maradjunk az Athenaeumnál és fogadjuk el a kedvező, bár a korábbinál lényegesen drágább lapelőállítási ajánlatot. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Abból kellett kiindulnunk, hogy a lap ára, előfizetési díja adott, semmiképpen sem szeretnénk ezen Idén változtatni. Mérlegelni kellett, hogy lemondunk-e a VADÁSZLAP zöld újság" jellegéről, a négy év alatt kialakult rovatrendszerről, a terjedelemről, nem utolsósorban a gyors átfutási időről. Mérlegelnünk kellett azt is, hogy a VADÁSZLAP eddigi formájában nem tartozott az elegáns" kivitelezésű lapok közé, ezért jó néhányan - igaz, ők nem is olvasták - nem tartották rangos" vadászújságnak.Tavaly, amikor kiszámoltuk a lap idei előfizetési díját, abban reménykedtünk, talán most sikerül elébe menni az év közben várható és nem várható áremelkedéseknek a jelentősen megemelkedett lapár fedezni fogja a szerkesztés, nyomtatás és terjesztés költségeit. Az Athenaeum Nyomda bejelentése - és ami ebből következik - elbizonytalanított bennünket, a lap anyagi stabilitását. Ismét osztottunk-szoroztunk és a végén döntöttünk: áprilisi számunktól kezdődően vállaljuk az új formátumot, a színes borítót, a szerkesztés és terjesztés megemelkedett költségeit, a néhány nappal hosszabb átfutási időt. Tettük ezt azért, mert úgy gondoljuk Olvasóink, Előfizetőink - mindazok, akik eddig is támogatták lapunkat - megérdemlik, hogy ha nem is sokkal, de valamivel jobb minőségű lapot kapjanak kézhez.Ez a lap nem színes, a szó nyomdal értelmében, de tartalmában színesebb lehet, mint eddig volt. Amiről nem mondtunk le: ahogy eddig, úgy ezután is vállaljuk a vadászok szolgálatát, információink, szakmai anyagaink hitelességét, a szókimondást!Győződjenek meg róla!főszerkesztőNEM KELLETT TENYÉRJÓSOKNAK LENNIÜK AHHOZ, HOGYHEVES VITÁKAT JELEZZENEK ELŐRE A SZAKTERÜLET LEGJOBB ISMERŐI MÁRCIUS 19-ÉN. AMIKOR A HONATYÁK ELÉ KERÜLT A VADVÉDELEMRŐL, VADÁSZATRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET, AZ ELŐZETES EGYEZSÉG SZERINT CSOMAGBAN, AZ ERDŐ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYTERVEZETEKKEL A TÖBB MINT 300 MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY MIATT A SZAVAZÁS IDŐPONTJA MÉG KÉTSÉGES, ÉS JELZI AZT, HOGY AZ ÚJ TÖRVÉNY SZÜLETÉSE NEM LESZ FÁJDALOMMENTES. A VADÁSZOK SZÁMÁRA MINDENKÉPPEN TÖRTÉNELMI LÉPÉS. ÉPPEN EZÉRT ÉRDEMES MEGISMERKEDNI A PÁRTOK, A FRAKCIÓK VEZÉRSZÓNOKAINAK ELŐZETES VÉLEMÉNYEIVEL.A tárca felelős vezetője, dr. Lakos László foldművelődésügyi miniszzter expozéjában a természeti értékek védelmének szükségességét hangsúlyozta, ezért tartozik szerves egységbe a természetvédelem, a vadvédelem, valamint az erdőgazdálkodás, amelyek éppen a sajátosságaik miatt igénylik a törvényi szabályozás különbözőségeit is. Hosszú távú és általános érdek - jelentette ki hogy a vadászati jog a föld tulajdonosát illesse, végső soron ez a földreform egy fejezete. Mindezek azonban rendkívül szerteágazó és egíyeztetendő feladatokat is jelentenek, mert a vadállomány érdekei mellett figyelembe kellett venni mind a megváltozott tulajdonviszonyokat, mind az egyetemes emberi érdekeket. Elődei -mondotta - már a nyolcvanas évek eleje óta mindig meggondolták és visszavonták a különböző vadászati törvénytervezeteket. A vadállomány védelme érdekében azonban éppen a bizonytalanság a legrosszabb, amely tovább nem tartható.A vad védelmét, a biológiai sokféleség fenntartását egyébként szigorú nemzetközi egyezmények is előírják, mert közismert az, hogy a természeti értékek védelme nem csupán gazdasági kérdés, hanem annál sokkal többet jelent. Személyét sokszor érte az a vád, hogy ez a tervezet nem vad, hanem a vadászok védelmében készült. Ez nem igaz, mert a vad vé-deüne, a szabályozás csupán egy módszer, eszköze a hatékony védelemnek. Minden elismerést megérdemel az a sok tízezer magyar vadász, akik megóvták és világhírűvé tették a magyar vadgazdálkodást, és ma is minőségi és egészséges vadállománnyal rendelkezünk. A földtulajdonosok megkapják tehát a vadgazdálkodás lehetőségét, de annak összes kötelezettségeivel együtt. A leg-több vitát talán a vadászterület nagyságának alsó határa hozta. A tervezetben a legkisebb vadászterület határát mi 3000 hektárban jelöltük meg, mert szerintünk legalább ennyi kell a szakszerű vadgazdálkodáshoz, hogy lehetőleg ne szabdalhassák apróbb részekre a vad élőhelyeit.A vad állami tulajdonát az alkotmány előírásai alapján vezettük le és javasoltuk, szemben az úgynevezett uratlan jószág, a res nullius fogalmával. A vadkár felelőssége továbbra is kétoldalú lesz, a vadászatra jogosultat csak a becsült érték 8 százalékán felüli térítés kötelezettsége terhelné. Tekintettel arra, hogy a vadászatra jogosultak fokozott veszéllyel járó tevékenységet gyakorolnak, az övék továbbra is például a gépjárműütközések felelőssége. Fontos szempontja a törvénynek továbbá az is, hogy a hatósági és az igazgatási feladatok elkülönüljenek.A vadászatra jogosuk, akár tulajdonosként, akár bérlőként gyakorolja jogait, nem mentesülhet az őrzés, szabályozás, etetés, itatás és az egyéb kötelezettségek alól.Herbály Imre (MSZP) beszélt a mezőgazdasági bizottságnak a júniusi, a Sopronban a társadalmi szervezetek részére rendezett fórumának tapasztalatairól, amely során szélsőséges nézetek is helyet kaptak, szakmai, politikai és csoportérdekek csaptak össze. Egy azonban bizonyos - jelentette ki a képviselő - valamiféle bosz-szútól vezérelve lebontani semmit sem szabad, a szenvedélyekkel szemben az észérveknek kell teret nyerniük.A tervezet általános vitára nem alkalmas - jelentette ki Gyimóthy Géza (FKgP). Szinte elképzelhetetlen - mondta -, hogy hat évvel a rendszerváltás után egyáltalán fölvetődhet egy olyan kérdés, hogy a tulajdonos rendelkezhet-etulajdonával, mert ez ellenkezik az alkotmánnyal, és az európai gyakorlattal is. Elég volna Németország, Ausztria példáit említeni, de a háború előtt nálunk is 200 katasztrális hold volt a vadászterület alsó határa, és a tulajdonosok döntöttek abban, hogy kinek adják haszonbérbe. A 3000 hektáros alsó határ a jelenlegi gyakorlatot konzerválja. A vad állami tulajdona helyett csak a res nullius fogadható el. A külföldiek vadásztatásából a vadásztársaságok hatalmas pénzeket zsebelnek be, ennek nem az állam látta a hasznát. Ugyanakkor a vadat egész éven át a földtulajdonos etette. Az elmondottak - tette hozzá - a bérkilövők álláspontját is tükrözik, mert a beteijesztett javaslat az állampárti jogokat viszi tovább. Véleménye szerint a szakmai szervezetek 90 százaléka is a kisgazdapárt véleményét támogatja, mert nem lehet félmillió földtulajdonos érdekein átlépni.Szendi Imre (MSZP) a hasznosítás rendszerében a vadászható fajok védelmének prioritását emelte ki. Látható - szögezte le -, hogy a törvény csak kompromisszumok árán fogadható el. Külön kiemelte a ramsári, berni, washingtoni egyezmények jelentőségét, mert ezek a nemzetközi egyezmények jelentős kötelezettségeket is előírnak az aláíró tagországok részére, amelyekből engedni nem lehet.Az SZDSZ vezérszónoka, Juhász Pál, elöljáróban aggodalmainak adott hangot, hiszen a szakemberek között is jócskán akadnak, akik félnek az összevisszaságtól, az erdők sorsához hasonlóan a vadállomány és természeti kincsek károsodásától. Fölhívta a figyelmet az együttműködés elsődlegességére a tulajdonnal szemben. Hasonló szorongás tapasztalható - mondotta - a vadázati hagyományok ápolóiban az új rendszerrel szemben. A nyugat-európai minta szerint a minimális területnagyság a javasoltaknál sokkal kisebb. Emlékeztette a honatyákat arra, hogy 1993-ban a födtörvény vitája során milyen éles vita folyt arról, hogy ki lehet tulajdonos, és annak mekkora földterülete lehet. Utóbb kiderült, hogy ezen vitatkozni teljesen értelmetlen volt. Nem az a lényeg, mekkora a terület, hanem az, hogy a vadászat, vadgazdálkodás terén szigorú rend legyen. Vagy új törvénytervezetre van szükség,DR. LAKOS LÁSZLÓ FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER TERJESZTETTE AZ ÜJ TÖRVÉNY TERVEZETÉT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉvagy ezt alaposan módosítani kell.Gyimóthy Géza (FKgP) újfent hangoztatott véleménye szerint, aki el akarja venni a földmlajdo-nos rendelkezési jogát, ^ nem akarja a rendszerváltást. Úgy tűnik, összekeverednek a fogalmak, mert a minimális vadászterület nem ugyanazt jelenti, mint a vadgazdálkodási terület. A tulajdonosok összefognak, társulnak majd. Közigazgatási területhez kell ezt kötni, mert az ott élők tudják, mit kell tenni. Mi bizonyítja a 3000 hektáros területnagyságot? Nagyvadnál ez is kevés, ott is társulni kell. Nem politikai célok ezek, hanem szakmaiak, és a szakmai szervezetek elfogadták. Sokan, még ma is demokratikusnak mondják a vadásztársaságokat, mert akadt a tagok között traktoros. De ki kapott golyós puskát az elmúlt 35 évben? Ez kiváltság volt. Mindezeket konzerválni bűn volna, mert az egész csupán áldemokrácia volt.A vadvédelmi hozzájárulásból 250 fős felügyelői apparátust szeretnének fönntartani, pedig erre nincs szükség. Aki a legtöbbet fizeti, aki a legjobban megoldja a gondot, az kapja meg a vadászati jogot. Mindent összevetve újra arra kérte a képviselőket, ne szavazzák meg a törvényt, mert akár két év múlva újat kell csinálni, és így csak felesleges feszültségek keletkeznek.