Magyar Vadászlap 2014. január [antikvár]

Talán a legrégebbi lámpások a III. században, a katonai információk továbbítására használt, olajos rizspapírból készült ballonok, repülő "égi lámpások" voltak, melyek ma az egész világon lampion néven ismertek és lettek a bulik kellékei. Ki ne ismerné a töklámpásokat, melyek - állítólag - megvédenek a másvilági lényektől, avagy a pokolban lévő keresztény lelkeket szimbolizálják... végeredményben jópofa dekorációk. Aztán itt vannak a különböző színű lámpások. A zöld lámpás a szabad utat jelzi, de a Zöld Lámpás Alakulat hivatott - a világhírű képregények alapján - a világűr békéjének megőrzésére. A sárga lámpa a türelmet, a várakozást sugallja. A piros lámpa nem csak a tilos jelzése, régebben egyértelmű volt, ha kitették egy házra, hogy ott kéjnők várnak a kéjelgőkre. A kék lámpa a rendőrség, a mentők megkülönböztetett járműveit jelzi, bár már a Grimm testvérek is használták a meséikben. S ha már a meséknél tartunk, az ezeregy éjszaka meséi között a semmirekellő Aladdin egy lámpást dörzsölgetett. Az eredetileg közel-keleti népmese bűvös lámpásainak dzsinnje minden kívánságát teljesítette gazdájának. Manapság is jól jönne mindannyiunknak egy ilyen csodalámpás!