Nimród 1980. július-december, 1981. január-december [antikvár]

QKCuáLis jegyzecRáfizettünk - ráfizetünk?Az elmúlt napokban, hetekben, söt hónapokban gyakran előfordult: úgy álltam föl a tárgyalóasztaltól, hogy a vereség ellenére is győztesnek érezhettem magam. (Nyilván Önök is ismerik ezt az érzést.) Ha ugyanis a költségvetés csökkentéséről, az árak emeléséről, a tervek módosításáról van szó. az ember már azt is győzelemnek könyvelheti el, hogy az eredeti elképzeléssel szemben sikerült elfogadható álláspontot kialkudnia. Anélkül, hogy győzelmeim" részletezném. álljon itt a végeredmény:A NIMRÚD változatlan kivitelben és minőségben fog az elkövetkező időben is megjelenni, (ez döntési), annak ellenére, hogy az előállítás költségei - a szinte ugrásszerűen megnövekedett papír- és nyomdai árak. valamint a terjesztés postaköltségei - jelentősen emelkedtek.1975-ben a MAVOSZ közgyűlése határozatot hozott arról, hogy a lapot fejleszteni kell. méltóvá kell tenni a magyar vadászat és vadgazdálkodás színvonalához. Az elmúlt öt esztendőben azon fáradoztunk, hogy ezt és az ezt követő határozatokat végrehajtsuk. Önök tanúi voltak valamennyi sikeres és sikertelen kísérletünknek, hiszen munkánk végterméke", az új, színes vadászújság hónapról hónapra 45 ezer példányban megjelent. (Lehetett szidni vagy dicsérni, szeretni, gyűjteni vagy a szemétkosárba dobni, segíteni vagy gáncsolni.) Taián nem tűnik szerénytelenségnek, ha a számunkra oly fontos mondatot, amelyet a MAVOSZ az Országos Kibővített Küldött Közgyűlésén is megfogalmazott, e helyütt is megismételjük: a lap betöltötte hivatását, szórakoztatva oktat, nevel és tanit."Persze az indulásnál sem ment minden simán és könnyen, sokan berzenkedtek a ( vegyes-felvágott") magazin-jellegtől, a színes képektől, az új nyomdatechnikától, a nagyobb - nemcsak vadász -olvasótábor igényeinek teljesítésétől s nem utolsósorban a lap árának akkori emelésétől. A 32 oldalas fekete-fehér lapból 48 oldalas színes magazin lett és 1976-ban az ára 4 forintról 15 forintra emelkedett, majd a sajtó általános ár-290rendezésekor. 1979-ben 18 forintra alakult.S ha már a számoknál tartunk, engedjenek meg néhány összehasonlítást. (Úgy tudom már a számokat, mint egy főkönyvelői) 1977-ben a nyomdai és papírköltségek 6,6 millió forintot tettek ki, ma ugyanez a szám egy millióval több. Két év alatt a terjesztés postai költségei (egy vitatott, de érvényben levő miniszteri rendelet alapján) meghétszereződtek; minden egyes elküldött szám után a lap árából 31 %-ot, azaz 5,60 Ft-ot kell a Postának fizetni, így a sokat támadott, föíöslegesnek tartott hirdetésekbői származó bevétel sem fedezi már a mérleghiányt.Manapság, amikor az ésszerű takarékosság gyakorlatát tanuljuk, sem a Kiadó, sem a MAVOSZ - a párthatározatok és a kormány rendeletei alapján - nem engedheti meg magának a fölösleges pénzkiadást. Ezért közösen, több menetben és rendkívül alaposan átvizsgálták a lap költségvetését, és a tartalmi, valamint a'minőségi mutatók" változatlanul hagyása mellett - csökkentették a szerkesztés és előállítás költségeit, ({zért fizetünk a szerzőknek egyre kevesebb honoráriumot.)Természetesen, ha a jövőben kevesebb pénzt akarunk a nyomdának átutalni, log(kijs, hogy kevesebb munkára tarthatunk igényt, azaz változtatnunk kell a lap előállításának technológiáján. Lehet, hogy sokan észre sem vennék, szerkesztőségünk", mégis kötelességének tartja, hogy beszámoljon a tartalmi és formai váítozásokról. változtatásokról.Ha a most niegjelent számot összehasonlitják a korábbi számokkal. fölfedezhetik, hogy helyenként eltűnt" "a zöld kísérő szín. néhány színes oídal más helyre került, megváltozott - nyomdász nyelven szólva - a lap kilövése. A színes oldalak áthelyezése magával hozta, hogy néhány rovat nincs a megszokott helyén. Megszüntettük a rövid tartalomjegyzéket (egyébként is ideje volt, mert a megújult Búvár szinte egy az egyben átvette), ismét előbbre került az aktuális jegyzet és az interjú, két blokkban tudjuk közölni a szakmaianyagokat és az irodalmi anyagokat stb. (Természetesen mindez akkor igaz, amikor nem rendkívüli számról van szó, mint a mostani és az ezt követő lap.) Tartalmilag csupán annyi a változás, hogy ritkábban és kevesebb oldalterjedelemben jelenik meg a jövőben szakmai-tudományos meíléklet és a MAVOSZ-közlemény.Szinte hallom a kérdést, amely most Önökben megfogalmazódik: kit érdekel ez? A szerkesztőség gondja-baja, hogy hol vannak a színes oldalak, milyenek a rovatok, lesz vagy nem lesz melléklet Önök jó lapot akarnak kézbe venni IA kérdés jogos, de emlékeztetnem kell arra, hogy Önök az utóbbi időben áron alul kapták a NIMRÖD-ot. Sokan még a 204 forintos előfizetés összegét sem fizetik ki tagdíjként, ugyanis a lap árát - a MAVOSZ hozzájárulással együtt - a vadásztársaságok folyósítják.A MAVOSZ és a Kiadó nem kívánják a lap árát emelni, mivel az áremeléssel párhuzamosan - a 31 százaléknak megfelelően -tovább emelkednének a terjesztési költségek is.Egyetlen megoldás maradt, hogy az árkülönbözet egy részét a MAVOSZ a vadásztársaságok hozzájárulásával egyenlíti ki. Ennek módjáról, a hozzájárulás összegéről a legközelebbi közgyűlésen döntenek.(Ha most ama képzeletbeli tárgyalóasztal mellől egyszerre állnánk föl. kíváncsi lennék. Önök hogy érzik magukat?)Tisztelettel(y^jMir.=KŰ SANDOB főszerkesztőNIMRÓD: Manapság nemcs^ nálunk, szerte a világban keresik i választ arra a kérdésre: mit neve. ' zünk vadászatnak? Ön szerint sport szórakozás, kikapcsolódás vag gazdasági ágazat, üzlet?DR. LÉNÁRT LAJOS: - Vélt ményem szerint a vadászat els. sorban az ember részvételét jelenti* a természetben. A vadász, amikor a vadat keresi, az öt körülvevő világ., hoz alkalmazkodik, törekvéseivel^ ösztöneivel részesévé válik a ter-" mészetnek, s ilyenkor nemcsak ön-: magát, hanem tulajdonképpen a helyét is megtalálja vagy találhatja' a természet rendjében. lilúzióivaU-ábrándjaival, vadászszenvedélyével,í türelmével, stb. alkalmassá válik a természet csodáinak, titkainak be-fogadására anélkül, hogy elszakadna a valóságtól, hiszen a rejtőző va. dat valóban meg kell keresnie, iu el akaija ejteni. Amikor egy belvárosi idrakaméző sétára megyek - elfáradok. De ha puskával a vállamon 10-15 kilométert keli gyalogol-, nom - felfrissülök. Ha elmegyek vadászi, már a második napon észre-vesMrti magamon, hogy élesebb a Iá- . tásóm, jobb a hallásom, megújulnak' azet'zékszerveün, másképp látom az életet. Természetesen a vadászat nemcsak sport és szórakozás, egyi-dőben van jelen benne gazdasági tésze, az üzlet is. De a vadászat nem elsősorban üzlet, és nem is csak vadgazdálkodás, aminek kimondottan a haszna" az érdekes. A vadászat főszereplői: a vad és a vadász egymástól elválaszthatatlanok. Mert nincs vadászat vad nélkül, és nem beszélhetünk vadról, ha nem lesznek vadászok. Az a hely, amelyet a vad a vadászat révéní vivott ki magának, messze túlnő az állatvilág egyébként hatataias kere-, tein. S ha nem lesz vadállomány, ha nem beszélhetünk a vadászatról, akkor gyakorlatilag csak állatok lesznek, amilyen például a házisertés. A vad nemes állat, amelyet mi vadászok a szó szoros értelmében tisztelünk, és ez nemcsak a művészetekben és az irodalomban mutatkozik meg, hanem az emberek, a vadászok magatartásában is. Ezért mondjuk, hogy a vadászok önként vállalt felelősségi rendkívül nagy, és azt hiszem, ezt érzik is azok a vadászok, akiknek a természettel való bensőséges kapcsolata határozza meg vadászati tevékenységüket.NIMRÓD: Igazságosnak tartja a társadalmi munkára alapozott vadásztársasági vadászathói, bérva-dásztatáshói és a vadhús értékesítéséből származó vállaUti, népgazdasági bevételek szétosztását?