Nimród 2012. január-december [antikvár]

A budapesti vadászativilágícíállítás40. évfordulója- > J'1 Il ^-sg-A konferencia elnöksége (balról Pechtol János. Feiszt Ottó, dr.Semjén Zsolt, prof. dr. Faragó Sándor, dr. Solymos Rezső> /Tudományos tanácskozást szervezett a Magyar Tudományos Akadémia erdészeti bizottsága és az Országos Magyar Vadászkamara kulturális bizottsága a budapesti vadászati világkiállítás 40, évfordulója alkalmából, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum dísztermében. A konferencia prof. dr Faragó Sándornak, a MTA erdészeti bizottsága elnökének megnyitóbeszédével kezdődött, a jelenlévőket dr Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke köszöntötte történelmi ívű, a negyven évvel ezelőtti és a mai kor vadászatának lényegét összekötő beszédével. Az elnökség tagja volt továbbá prof. dr. Solymos Rezső akadémikus, Feiszt Ottó, az OMVK elnöke és PechtolJános, az 0 M W ügyvezető elnöke.A szervezők hét témát jelöltek ki, amelyek tárgyalásával fölelevenítették az1971-es rendezvény tapasztalatait, eredményeit, íjzenetét az utódoknak és az azóta folytatott gyakorlatot, a kiállítás hagyatékának e megvalósulását.A világkiállítás szakmai, tudományos és nemzetközi előkészítéséről dr Tóth Sándor, a kiállítás kormánymegbízottjának helyettese, és hogy meddigjutottunk, mijellemzi mai vadgazdálkodásunkat, arról Vajai László, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője beszélt. Dr Jánoska Ferenc egyetemi docens a két időszak, az -- 1970-es és a 2010-es évek szakirányú 5 oktatását és kutatását elemezte, míg S Faragó Sándor professzor, a Nyugat-ő magyarországi Egyetem rektora az z apróvad-gazdálkodás helyzetét érté-kelte e két korszakban. Összehasonlí-totta 3 nagyvadgazdálkodás 40 évvel ezelőtti és mai gyakorlatát dr Calamb Gábor, a világkiállítás egyik helyszínének (Remeteség) vezetője és prof dr Náhtik András, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja. A természetvédelem változásáról dr Rakonczay Zoltán nyugalmazott államtitkár és prof dr Bartha Dénes, a Nyugat-ma-gyarországi Egyetem egyetemi tanára értekezett. A magyar vadgazdálkodás és vadászat európai és tengeren túli megítéléséről dr Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács vezérigazgatója, valamint dr Kőhalmi Zsolt, az SCI Közép-magyarországi EgyesiJletének nemzetközi igazgatója tájékoztatott. A kulturális hagyatékrólFáczányiÖdön, az OMVK kulturális bizottságának elnöke, annak teljesüléséről a Vadászati Kulturális Egyesület tevékenységében Oláh Csaba elnök fejtette ki gondolatait.A tanácskozás szakmai része Feiszt Ottó összefoglaló beszédével és dr, Solymos Rezső zárszavával fejeződött be, aki méltatta az erdők nemzetközi éve programját, és hangsúlyozta az erdőgazdálkodás-vadgazdálkodás közös érdekeinek összehangolását.Az ünnepélyes rendezvényt-melynek része volt a Magyar Vadászok Zászlójának bemutatása, a Vadászhimnusz eléneklése, ZilaiJános hivatásos vadász kitüntetése Nemzeti Vadászrenddel - a világkiállításról készített eredeti fotók megtekintése tette élményszerüvé.A tanácskozás anyaga megjelenik a FeHoVá-ra könyv formában és DVD-lemezen is.Fáczányi ÖdönVadászati múzeum - 2013 Indul a visszaszámlálásSzéchenyi Zsigmondról nevezilc el, s a tervek szerint 2013. szeptember l-jén nyitja meg kapuit Hatvanban a Kárpát-medencei vadászati múzeum. Az új és egyedülálló intézmény lét-reliozását a kormány is támogatja, ráadásul nemrég kiemelt projektté nyilvánította a be-ruíiázást. A Vadászkamara és a Védegylet nagy örömmel üdvözölte a döntést.- Kívülről szép, de belülről egyelőre még romos állapotban van a hatvani Grassalkovich-kastély, melyben a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei MagyarVadászati Múzeum helyet kap - mondja Szabó Zsolt, a Heves megyei város polgármestere és képviselője, aztán hozzáfűzi: - hála a kormány által támogatott beruházásnak, most végre az egész épület megújulhat, s méltó tartalommal tölthetik meg ajelenleg kihasználatlan termeket. A település vezetője büszkén mutatja be terveiket, amelyekből egy hétköznapi trófeatárnál jóval ösz-szetettebb, valóban XXI. századi kulturális intézmény körvonalai rajzolódnak ki. Mielőtt azonban bemutatnánk ezeket, érdemes egy pillantást vetni Hatvan múltjára, hiszen ott lelhetünk rá az egyik okára, miért ebben a városban nyithatja meg kapuit a múzeum.