Nimród 2017. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVi. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXIV. törvényt 2016. október 25-ei ülésén fogadta el az Országgyűlés. A módosító rendelkezések jelentős változásokat hoznak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) működésében.NŐ a kamara felelősségeInterjú dr. Jámbor Lászlóval, az OMVK elnökével-Elnök Úri Hogyan értékeli a változásokat, pozitív hatással lesznek azok a kamara életére? Hiszen az egész vadásztársadalom szervezettségét előmozdító változásokról van szó.-Természetesen igen. A vadászkamaráról szóló törvény módosítása egy több éve tartó jogszabályalkotási folyamat utolsó eleme, melynek célja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi feltételrendszerének racionalizálása, életszerűvé tétele és európai normákhoz történő igazítása volt. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, módosultak a fegyvertartás, a vadhúskezelés és forgalmazás, a vadászvizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás szabályai, a hivatásos vadászok pedig közfeladatot ellátó hatósági védettséggel rendelkező személyek lettek, A büntető törvénykönyvbe önálló tényállásként bekerült az orwadászat és a jogsza bály-alkotási folyamat legfontosabb eleme, a vadászati tön/ény is átalakult. Folyamatban van ez utóbbival kapcsolatos még hiányzó végrehajtási rendelet megalkotása is. Köszönetet mondok mindenkinek, aki ehheza munkához segítséget nyújtott, llgy gondolom, hogy ezt kővetően a vadászatra jogosultakon és az egyéni vadászokon múlik, hogy az új jogszabályi feltételrendszer adta lehetőségekkel hogyan tudnak élni annak érdekében, hogy vadgazdálkodásunk korábban kivívott hírnevét fenntartsuk, és az elkövetkezendő üzemtervi ciklusban nyugodt és kiegyensúlyozott körülmények között vadászhassunk és vadásztat-hassunk.-Vegyíjk sorra az egyes módosító rendelkezéseket! ?OlT.márciusl-jétölavadászjegyekkiállításánésér-vényesítésén túl a kamara feladata lesz a külföldi vadászok részére szóló vadászati engedélyek kiadása is. Eddig a vadászati hatóság látta el ezt a feladatot, a módosító rendelkezés hatályba lépésétől ez a kamara területi szervezeteinek a feladata lesz. t^i indokolta a változtatást?-A jogszabály-módosítási folyamat fontos célja volt, hogy ahol lehet, egyszerűsítsük az eljárási szabályokat, és ezzel is könnyítsük a vadászatra jogosultak munkáját. Jó példa erre a külföldi vadászati engedély, mivel ezentúl a külföldi vadászati engedélyeket és a hozzájuk kapcsolódó biztosításokat egy helyen válthatják ki a vadászatra jogosultak. Az utóbbihoz eddig is a kamaránál lehetett hozzájutni.-Ugyancsak március 1-jétöl bővülnek a kamara. adatszolgáltatási feladatai, mivel az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak a vadászati engedélyekről Is évente adatokat kell szolgáltatnia. Rendelkezik a kamara ehhez megfelelő kapacitással?-A külföldi vadászati engedélyek gördülékeny és országosan egységes kiadásának feltételeit a kamara meg fogja teremteni. Ennek természetesen van-nakszemélyi, tárgyi feltételei, és meg kell felelnünk ^ az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezett-ségeknek is. l!jgy gondolom, hogy mindez a kamara apparátusa számára nem jelenthet leküzdhetetlen akadályt.-Január 1-Jétől lép hatályba az a rendelkezés, miszerint vadászjegy kizárólag kamarai tag számára állítható ki és érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a vadászok részére kötelezővé válik a vadászkamarai tagság Ml következik ebből? Mit tegyen az a vadász, aki rendelkezik érvényes vadászjeggyel, de nem kamarai tag? Mulasztás esetén mi a szankció?-A kőtelező kamarai tagság a taglétszámot illetően nem hoz majd nagy változást, hiszen gyakorlatilag ma is minden hazai vadásza kamara tagja. De a jövőben lehetőségünk lesz belső etikai eljárással fellépni azokkal a vadászat társadalmi megítélésének rendkívül sokat ártó vadásztársainkkal szemben, akika jogszabályok, valamint az írott és íratlan etikai szabályok megsértésével vadásznak. Ez azt jelenti, hogy ha adott esetben felfüggesztjük, esetleg megszüntetjük a magukról megfeledkezök kamarai tagságát, akkor elveszítik a vadászjegyüket, vagyis megszűnnek vadászként létezni.Az a néhány, érvényes vadászjeggyel rendelkező vadász, aki jelenleg nem tagja a kamarának, a törvény rendelkezésének megfelelően, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül tagfelvételi kérelmet kell, hogy benyújtson. Aki ezt elmulasztja, annak vadászjegyét a kamara visszavonja,-A kamara az államtól átvett feladatokat lát el, amiért valamilyen formában térítésjár. A törvény rendelkezése szerint márciusl-jétőlakamara működési költségeinek fedezetéül szolgál a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért megállapított igazgatási szolgáltatási díj teljes összege. Ez jelentős plusz bevételt jelenta kamarának, hiszen eddig csakavadász-jegyek kiállításáért megállapított díj ötven százaléka maradta kamaránál. Milyen, a kamara céljait szolgáló programok finanszírozását teszi lehetővéa megnövekedett bevétel?-A kamara bevételei az említettek következtében valóban jelentős mértékben bővülnek, A többletforrások egy kisebb hányadát a megnövekedett feladatok (külföldi vadászati engedélyek kiadása) finanszírozására I<ívánjuk fordítani. Már jó ideje terveink között szerepel a megyei szervezetek közötti úgynevezett feladatarányos finanszírozási rendszer kialakítása, aminek lényege, hogy az adott megye szakmai és érdekképviseleti munkájának színvonala ne attól függjön, hogy az adott megyében hány vadász vált vadászjegyet. Ennek keretében egy elfogadható tól-ig" határon belül egységesíteni szeretnénk a megyei apparátus javadalmazását, és központi támogatás formájában finanszírozni mindazon rendezvényeket, melyek a kamara törvényben és alapszabályban rögzített feladatainak megvalósítását szolgálják. Természetesen a megyék e kere-teken belül a jövőben is önállóan fognak gazdálkodni. A legfontosabb változás, amit a bővülő források lehetővé tesznek, hogy lehetőség nyílik a szakmát siolgá[ó vadgazdálkodási alap létrehozására. Korábban a minisztérium kezelésében ez az alap létezett, és a többletforrások nagyobbik hányadát ennek felélesztésére kívánjuk fordítani. Komoly feladatot fog jelenteni számunkra, hogy az alap működtetésének rendszerét kidolgozzuk, és olyan tartalommal töltsük meg, amely egyértelműen vadgazdálkodásunk jövőjét szolgálja,-Engedjen meg elnök úr még egy, nem szorosan a törvényi változásokkal kapcsolatoskérdést. Olyan hírek keringenek, miszerint a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum kezelésével, irányításavala kamarát bíznák meg Ez jelentős feladat- és költségnövekedésseljárna. Van-e valamilyen program a működés megszervezésére, az irányítás módjára vonatkozóan arra az esetre, ha a múzeum átvétele megvalósulna?-Valóban szóba került, hogy a múzeum működtetésében a kamara szerepet kapna, esetleg kezelésébe vagy tulajdonába kerülne. A vadászati múzeumok országos hálózatával kapcsolatos koncepció számomra egyértelműen világos és támogatandó. Ennek lényege, hogy van egy, a Kárpát-medence élővilágát, vadgazdálkodását és vadászati hagyományait bemutató központi létesítményünk, ez a hatvani múzeum, s ehhez kapcsolódnak regionális vagy helyi vadászati értékeket bemutató kiállítások Elemi érdekünk, hogy a társadalom nem vadászó többségének bemutassuka vadgazdálkodás és a vadászat lényegét, azt, hogy ez a tevékenység a természet elválaszthatatlan és szen/es része, a vadásztársadalom számára pedig életforma vagy hivatás. Úgy gondolom, hogy minden múzeum, így a hatvani is a vadászoké kell, hogy legyen, minket és szakmánkat kell, hogy szolgáljon. Ezakkor teljesedhet ki, ha a vadászok szerepet kapnak a létesítésükben, és a működtetésükből is kiveszik részüket. Igy a magam részéről, ha olyan döntés születik, hogy a hatvani múzeum üzemeltetésében a kamara szerepet kap, támogatni tudom. Bízom benne, hogy az üzemeltetéshez szükséges költségek rendelkezésre fognakáll-ni, és a kamara a feladatnak meg tud felelni.-Köszönöm az interjút.(Zoltán Attila).JŐ"-i.JX,, '- " "!ám iif ij-Dudás Miklós - Csirmaz ImreAXXI. századi civilizált" emberiség a korlátlan gazdasági fejlődés bűvöletében él, amely a teljes anyagi bőség ígéretével és a természet totális lelgázásával és kizsarolásával kecegtet bennünket, de vajon ez a szemlélet és gyakorlat hosszú távon meddig lesz fenntartható? Napjainkban számos neves és nemzetközileg is elismert tudósnak a tollából egyre borúlátóbb jelentések látnak napvilágot a globális problémák kezelésének lehetőségeiről, de ezek sajnos legtöbbször még csak meg sem érintenek bennünket, hétköznapi embereket.Nézzük meg, hogy ezek a kicsit filozofikusra sikeredett bevezető gondolatok vajon mennyire lehetnek érvényesek az egyik hazai apróvadfajunk jelenlegi helyzetére.A szürke fogoly (Perdix perdix), amely bizonyos megszoritásoldcal még napjainkban is vadászható madárfaj, a XXI. század elejére rendidvül megfogyatkozott, s mostanra már inkább mint veszélyeztetett apróvad van jelen a hazai faunában. Pedig ez a kis madár őshonos faunaelemként, a vadvédelmi és vadgazdálkodási intézkedések teldntetében is, az egyik legmagasabb prioritást érdemelné!Eredetileg a nyílt, rövid füvű sztyeppék madara, de az évszázadok alatt igen jól alkalmazkodott az extenzíven müveit, mozaikos mezőgazdasági területekhez, ahol még a múlt század elején is szegélybokrosokkal, füves partoldalakkal és gazos sávokkal váltakozó, jellemzően kisméretű táblák követték egymást. igya fogoly az agrárökológiai rendszereknek igen jellegzetes és természetes indiká-tor"-fajává vált, s már csak ezért is lényegesen kiemeltebb jelentőséget kellene, hogy kapjon az apróvadvédelemben és az apróvad-gazdálkodásban egyaránt.Sajnálatos, de ki kell jelenteni, hogy hazánkban jelen pillanatban a fogoly teljesen elvesztette vadgazdálkodási, vadászati, valamint ökológiai és élő-helyminöséget jelző korábbi fontos szerepét. S mindjárt fel is tehetjük magunknak a lakonikus kérdést, liogy vajon új gondolatokat tudunk-e még közölni ebben a témában, vagy csak a vészharangot" kongatjuk kétségbeesetten, ám mindhiába,A fogolyállományunkat illetően a múlt század közepéig valóban nagyhatalomnak" számítottunk, olyannyira, hogy elődeink több betelepítési kísérletet is végrehajtottak különböző földrészeken, ahová jelentős egyedszámban szállítottak hazánkból befogott madarakat! Napjainkban viszont a magyarvadgazdálkodásazegyik legnagyobb arculcsapását" kapja meg, mikor külföldi szakembe-rek jönnek hazánkba, hogyaszürkefogoly-gazdál-kodás fortélyaira oktassanak (Game and Wildlife ConservationTrust} minket.A fogoly faji sajátosságai és a rá leselkedő" veszélyekA szürke fogoly a természetes sztyeppnövényzet őshonos madara. Elterjedése a palearktikus faunaterület nyugati és középső részén húzódik. A Pireneusok és a mediterrán zóna vonalától a Baltikumig, írországtólajenyiszej folyóig költ. Az észak-amerikai prériken, Új-Zélandon és Komodón az Európából, többek között Magyarországról betelepített populációi élnek, ahol a fej, az ottani vadászok nagy örömére, továbbszínesítetteaz ott vadászható madárfajok listáját. Számos helyen hungarian part-ridge" (magyar fogoly) néven ismerik a sikeresen meghonosodott szürke foglyot.A hazai jeles és elismert vadászati szakembereink (Magyar Fogolykutató Csoport) mára szinte egyöntetűen úgy gondolják, hogy az elmúlt évtizedek alatt a hazai állomány teljesen összeomlott, s ma fogolyra vadászni csak mesterséges kibocsátás esetén lehetséges!Az egyes alföldi élőhelyek természetes eltartóképességére országos szinten is az a jellemző, hogy a maradvány vad populációk tovább izolálódnak, aprózódnak (fragmentálódnak) és tűnnek el végleg az egyes kistáj egységekről.A korábbi évtizedekben (1992-töl) az ágazatban jelentősnek számító anyagi támogatással folytatott ún. fogolyprogram"(Magyar Fogolyvédelmi Kutatási Program) is csupán kismértékben, lokálisan és időlegesen tudott elérni állománynövekedést. A támogatások megszűntével a természetes populációk országszerte tovább csökkentek. A vadbiológus