Valóság 1948. július [antikvár]

KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMÁK A DUNATÁJON 1. KELET- ÉS DÉLKELETEURÓPA ország-ai a második világháború előtt a kapitalista fejlődés különböző fokára jutottak ©1. Bulg-ária, Jugoszlávia, Albánia, Románia, Lengyelország agrárállamok voltak. Ezekben az országokban a mezőgazdasági foglalkozásúak arántyszáma 75%, az. iparból és bányászatból élők aránya 9—11% körül mozgott. Magyarország agráripari ország volt, 52% őstermelő és 23% ipari népességgel. Csehszlovákiában a lakosság kisebbsége, 28%-a élt miezőgazdaságból, az ipari és bányászati foglal-kozásuali száma több volt, mint a lakosság kétötöde. Az agrárfielyzetet a termelés technikai eszközeinek hiányossága, a terméseredmények alacsony volta, a nagybirtokrendszer jellemezte. Az ipar fejlődését, méreteit általában az idegem tőkések érdekei határozták meg. A dolgozó népnek a gazdasági élet fejlesztésébe, irányításába beleszólása nem volt. A kormányzást feudális egyházi és világi elemekkel színezett tőkés klikkek végezték, amelyeknek a doilgo-zó néppel semmi közösségük nem volt. Az uralkodó rétegek hatalmi helyzetük biztosítása érdekében' belesiodor-ták országaikat a második imperialista háborúba. A háború alatt az országok mindegyikét végigsanyargatták a fasiszta !hordák és belső béreneeik. A dolgozó' nép ezalatt passzivitásba vonult, legjobbjai pedig nyílt harcot folytattak a nép felszabadításáért mindaddig, míg a Szovjetunió harcosai fel nem mentették őket a fasiszta elnyomás alól. A felszabadulás után ez országok mindegyikében a néP vett© kezébe sorsa intézését és a politikai hatalom birtokában az ország újjáépítéséhez és a feudalisia-kapitalista szerkezet lebontásához kezdett. Jugoszláviában, Albániában, Builgáriában, Romániában, Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban népi demokratikus kormány alakult. A népi demokrácia sajátos átmeneti forma a szocializmus felé. Ilyen átmeneti forma megteremtését és megszilárdulását az a tény tette lehetővé, hogy a kapitalizmus a Szovjetunióban már az első világháború idején megdőlt, a második világháborúból pedig a Szovjetunió győztesen, politikailag és hatalmában megerősödve került ki, s a Vörös Hadsereg szétzúzta a környező államokban a feudálkapitalista államhatalmat. A népi demokratikus köztársaságok a Szovjetunió külpolitikai, erkölcsi és gazdasági támogatását élvezve, dolgozó népük erejére és akaratára támaszkodva valósítják meg célkitűzésüket. E segítség nélkül egyik néPi demokratikus ország sem kerülheti el a nyugati imperializmus hálóját- Jugoszlávia esetében — mint a Tájékoztató Iroda határozata óta ez mindenki előtt ismeretes — éppen ez a veszély fenyeget. A Jugoszláv Kommunista Párt veztői szovjeteHenes, nacionalista politikát folytatva, helytelen gazdasági intézkedéseket hozva, kétségessé tették nemcsak azt, hogy Jugoszlávia tovább fejlődik-e a népi demokráciából szocialista állammá, hanem sokkal inkább azt, hogy a jövőben egyáltalán a népi demokráciák közé számíthatjuk-e, s nem csúszik-e vissza teljesen a burzsoá köztársaságok színvonalára. Mindamellett Jugoszlávia gazdasági politikájának eddigi eseményei indokolttá, hibái pedig különösen tanulságossá teszik, hogy foglalkozzunk 514