Valóság 2010. 1. különszám [antikvár]

A felnőttek tanulását komolyan vevő nyugat-európai országokban több évtizede megünneplik a tudás megszerzését, a felnőtt tanulót, aki saját erőfeszítéséből és ismeretvágyától, érdeklődésétől, érdekétől hajtva új és új ismeretre, tudásra tesz szert. Feltehető a kérdés, miért kell ünnepelni azt, ami természetes? Az ünnep valójában megállás, visszapillantás az elmúlt történésekre, de ugyanannyira erőgyűjtés is az elkövetkező vesződséges hétköznapokra. A tanulás folyamata az öröm mellett kemény munkát, rendszerességet, sokszor lemondást is igényel. A felnőtt, akinek családja, munkahelye van (vagy nincs), rohan, hogy teljesítse a mindennapok kötelezettségeit, sokszor vállalja a jobb érvényesülés miatt, vagy egyszerűen a kíváncsiságtól hajtva, hogy rendszeresen tanul. De mi is a tanulás? A kérdés azért fontos, mert a tanulást számos esetben azonosítjuk az iskolai rendszerben elsajátítható tudással. Emellett azonban tudjuk, hogy ismeretekre, ma népszerű fogalommal élve kompetenciákra nem csak az iskolapadban tehetünk szert. Ezt a már említett nyugat-európai országok régen felismerték, s napi gyakorlattá tették. Az egész életen át tartó tanulás programja éppen ezt a paradigmaváltást fogalmazza meg. Tehát az ember az iskolai rendszerben, s az iskolai rendszeren kívül is tanul. Formális keretekben, informális vagy nonformális módon, a munkahelyén, a kulturális közösségekben, a családban, a szomszédságban, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy minden élethelyzetben. Az iskolai és az iskolai rendszeren kívüli felnőttkori tanulás fontosságát az Európai Unió is számtalan dokumentumában kiemelt, a társadalom, a gazdaság fejlődését meghatározó feladatnak tekinti. Nálunk, Magyarországon az iskolai rendszerű, a bizonyítványt, végzettséget adó képzések szervezése szerteágazó. Ugyanakkor mind a döntéshozók, mind a szakemberek retorikai fordulatokban elismerik és szükségesnek tartják az informális és a nonformális tanulást, a gyakorlatban azonban nem igazán tudnak mit kezdeni a feladattal. A tanulás ünnepe azokban az országokban, ahol ez megrendezésre kerül (pl.: Anglia, Németország, az észak-európai országok, stb.) a tanulás teljességét hirdeti. A felnőtt tanulót ünneplik közösen a döntéshozók, az oktatásszervezők és az oktatók. Magyarországon kisebb megszakítással 2002 óta kerül megrendezésre A művelődés hete, a tanulás ünnepe" rendezvénysorozat. A szervezők (Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL), Magyar Népfőiskolai Társaság(MNT), Magyar Pedagógiai Társaság (MPT), MPT Andragógiai Albizottság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT)) szándéka az összefogást, az együttműködést, az egyes tanulási folyamatok egymásra épülését, egymást kiegészítő lehetőségét bemutatni, középpontba állítva a tanuló felnőttet. Szeretnénk a felnőttkori tanulást népszerűsíteni, olyan alkalmakat, amelyek a tanulási mozgalmakat erősítik, hogy kedvet és értelmet adhassunk azoknak, akik csak ezután - lehet, hogy a rendezvények hatására - kapnak indíttatást" az ismereteik felfrissítéséhez.