Vasi Szemle 1991/3. [antikvár]

- RÉGÉSZETI DOLGOZATOK - ILON GABOR Elmélkedés a hazai régészet állapotáról A régészet tudománya „A régi korok anyagi kultúrájának, illetve annak tárgyi emlékeivel foglalkozó tudomány." olvasható a Magyar Értelmező Kéziszótárban. Ezt a meghatározást azonban még kibővíthetjük a következőkkel: sajátos kutatási módszere az ásatás, másként régészeti feltárás. A napvilágra került tárgyi emlékeket a tipológia ('hasonlóság') segítségével rendezi, csoportosítja, rokonítja, s köti - alkalomadtán -különböző népekhez. A ma még érvényben lévő hivatalos felfogás szerint időben az ember Földön történő megjelenésétől 1700-ig szolgáltat adatokat mint a történettudomány egyik segédtudománya. Mára azonban a záró időpont erősen megkérdőjeleződik, hiszen mondjuk egy XVIII. századi üveghutáról, mészégető kemencéről, vagy egy elbontott XIX. századi épületről csak a régészet módszerével egészíthetjük ki például a levéltárban fellelhető leltárt, árjegyzéket Magának a régészetnek is vannak azonban segédtudományai. Számuk szinte napról napra gyarapodik, felsorolásomban tehát meg sem kísérelek a teljességre törekedni, csak néhányat említek: néprajz, éremtan, nyelvészet, geológia, történeti földrajz, történeti állattan, embertan, művészettörténet, növénytan, csillagászat, fizika, kémia Természetesen ez már a napjainkban kívánatos, „új archaeológia" körvonalazott képe. Mielőtt ezzel kapcsolatos gondolataimat kifejteném, néhány mondat erejéig kissé kalandozzunk el e tudomány „hőskorában"! A MÚLTBA ÉRDEKLŐDÉSSEL TEKINTŐ EMBER Az itáliai reneszánsz volt az emberiség történetében az első korszak, amely „múltat választott magának", az antikvitást Ekként az emberek érdeklődése a görög-római világ szellemi és tárgyi hagyatéka felé irányult Az ókori műtárgyakat kiárusító ,jnűke-reskedők" az izmosodó polgárság tőkéjét mobilizálták, s a főúri, udvari magángyűjtemények mellett idővel létrejöttek az állami, ,Jcöz" -gyűjtemények is. Ezek sorában az 321